H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

8. TEREM (FOLYOSÓ) - A török kiűzése (1683-1699) Főúri és városi emlékek a XVII. századból (H. Kolba Judit)

74. Erdélyi zománccal díszített achátserleg és faragott elefántcsont serleg az Esterházy-kincstárból, XVII. század ben, amely a magyar pénzverés fellegvára volt. A legszebb tallérok modelljét az olasz Antonio Abondio készítette a XVI. század végén. A tallérok mellett aranypénzek, aprópénzek (garas, obulus, dénár), később az osztrákoktól átvett krajcár, majd a poltura is használatban voltak. Az Erdélyi Fejedelemség változatos aranypénzek kibocsátásával tűnt ki a korszak éremművészetében. Nagyméretű, különleges alakú pénzeiket a fejedelmek éremportréi, címerei és jelmondatai díszítették. Apafi Mihály világviszonylatban is kiemelkedő ötven- és százdukátos aranyai (75. kép) fejedelmi ajándéknak készültek. A krajcárokat I. Lipót (1657-1705) uralkodása alatt kezdték verni. A folyosó végére a Régi Erdélyi viseletek című kódex ábrázolásaiból válogattunk. A XVII. század végén az Erdélyben együtt élő, különféle foglalkozású és vallású, magyar és más nemzetiségű csoportok egy-egy tagját ábrázolta az angol utazó. A képek alatti asztalban I. Rákóczi György által kiadott román Biblia mellett szász és magyar nyelvű könyvek emlékeztetnek az évszázadokon át békében együtt élő népek kultúrájára.