H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)
4. TEREM - Falvak és városok a XV. század második felében - a XVI. század elején (Biczó Piroska)
25. Könyvtárszekrény, Bártfa, Szent Egyed-plébánia, 1480 körül tozás - amint ezt a fűtőberendezésekkel foglalkozó tárlónk ismerteti - még a XIVXV. század fordulóján az országnak a nagyállattartás és a gabonatermelés révén erőteljesen fejlődő vidékén, az Alföldön játszódott le. A házakból előkerült leletek egy-egy háztartás maradandó anyagból (kerámia, fém, csont) készült használati tárgyait, eszközkészletét tárják elénk. A háztartások edénykészletét általában egy-két nagy (12-20 literes), négy-hat közepes (2,5-5 literes) és ugyanennyi kis fazék, továbbá egy-két korsó és néhány cseréppohár alkotta (23. kép). A sarvalyi háztartásokban a mázas edény nagyon ritka volt. A vasszerszámok és háztartási eszközök mesterjegyeiből tudjuk, hogy ezeknek nagy része nem helyi vagy közeli települések kovácsainak, hanem a városok erre szakosodott mestereinek munkája volt. Néhány kés alsó-ausztriai hitelesítő jegye - a vámnaplókból is ismert nagymértékű késbehozatalt tanúsítja. A FŰTŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSÉNEK 33 HATÁSA A LAKÁSKULTÚRÁRA A XIV. század közepétől a főúri, városi környezetben használt, fejlettebb fűtőberendezések - szemes- és cserépkályhák hatással voltak a mezővárosi-falusi fűtő- és konyhai tüzelőberendezésekre. Használatukkal lehetővé vált a lakószoba füsttelenítése. A lakóházak többhelyiségessé válásában, az új fűtőberendezések és tüzelőnyílásuk elhelyezésében rejlik azoknak a változásoknak a gyökere, amelyek az újkori parasztházaknak az ország egyes vidékeire jellemző változatait kialakították. E fejlődés eredményeként az Alföldön a XV. században már általánosan elterjedt a konyhából fűtött, szobai szemeskályha, de sütésre-főzésre az épület tömbjéből kiugró külső kemencéket is használták. A XVI. század elejétől a külső kemencék használata lassan megszűnt. Kisnemesi-mezővárosi környezetben a díszes cserépkályhák egyszerűbb váltó-