H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

1. TEREM - Az Árpád-házi királyok kora (XI-XIII. század) (Kovalovszki Júlia)

7. Az esztergomi latinok aranyozott bronz kettős pecsétnyomója, XIII. század séhez. Az idegenek letelepedését bátorítja az óbudai városházán felállított kő felirata is (XIII. század.) Az esztergomi latinok (olaszok) társadalmi rangját érzékelteti aranyozott bronzból készült kettős pecsétnyomójuk (7. kép), amely a XIII. századi város részleteit ábrázolja. Esztergom volt az Árpád-kori pénzverés székhelye is. Az önálló magyar pénzverés megindítása Szent István érdeme, akinek ezüstpénzei a nemzetközi forgalomban is kedvelt fizetési eszközzé váltak. Az ezüstdénárt eleinte kétévenként, majd évenként új, kisebb értékű pénzre kellett beváltani. A haszon a királyi kincstárt illette. A XII. századi pénzromlás következtében a mindennapi pénzforgalomban veretlen ezüstöt, illetve külföldi dénárokat használtak. A pénzgazdálkodás különleges emléke a pénzyerőtővel hitelesített pénzváltó mérleg (Óbuda, XII. század első fele). A pénz értékének változása jól érzékelhető az Árpád-házi uralkodók pénzeinek sorozatán. A TATÁRJÁRÁS ÉS A KUNOK A tárlók közötti tabló az országot 1241ben végigpusztító mongol hadjárat útvonalait mutatja. 1235-36-ban Julianus dominikánus szerzetes felkutatta a Volga menti őshazában maradt magyarokat. O számolt be először Európának Kelet ismeretlen tájairól, népeiről, és ő hozott hírt a közelgő veszedelemről, az előrenyomuló mongol-tatár hadakról. 1241-ben Batu kán seregei Muhi mellett megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre. IV. Béla is alig tudott elmenekülni. A tatárok elözönlötték az országot, s a mintegy kétmilliós lakosságot alaposan megtizedelték: lemészárolták vagy elhurcolták. Falvak százait égették fel. Az ország csaknem a teljes pusztulás szélére jutott. A mongolok elvonulása utáni évtizedekben, nagyrészt a király ösztönzésére, nagyszabású helyreállítási folyamat indult, amelynek része volt városok alapítása (például Buda), kővárak építése és lakatlan erdővidékek idegenekkel történt betelepítése. IV. Béla még 1241 előtt befogadta az országba a tatárok elől menekülő nomád kunokat, E népcsoport könnyű lovasíjász serege alkotta az újjászervezett hadsereg zömét. A tárlóban kun harcosok fegyverzetének értékes darabjai: sisak, sodronying, fegyveröv, nyilak, buzogányok, kengyelek, zabiák láthatók, keleties viseletük emlékeivel együtt. A legszebb a kígyóspusztai niellódíszes aranycsat (8. kép), amely-