Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

7. TEREM - Korai népvándorláskor: hunok és germánok (Kr. u. 420-568) (B. Tóth Ágnes)

122 időszak leleteit kell kiválasztania, hiszen ha változott is ezalatt a divat, azt ilyen gyorsan nem mindenki követ(het)te. Ráadásul a kor­szak meghatározó leletei a germán nemesi ré­teg asszonyainak temetkezéseiből származnak, amelyek meglehetősen egységes képet mutat­nak az egész régióban a hun kor után. Az előkelő asszonyok a két vállukon nagyméretű, ezüstlemezből készült fibulapánal kapcsolták össze az öltözéküket. Ezüst, vésett díszű csat­tá] záródó övet, aranyból készített, piros ékkő­betétes fülbevalót, nemestém karperecet, bo­rostyán-, karneol- és üveggyöngyöket viseltek az 5. század harmadik negyedének folyamán (Szabadbattyán). A germán népesség jelenlété­nek bizonyítéka, hogy rűnás írásjegyekkel kar­colt feliratot ismerünk egy szabadbattyáni csat hátlapjáról: a MARING szó szvéb személynév lehetett. Az 5. század közepén először övcsatokon jelent meg az az újjáélesztett antik ötvöseljá­rás, amely néhány évtizeddel később már a fi­bulákat is díszítette: a fafaragáshoz hasonló jellegű, a geometrikus mintát bemélyítéssel hangsúlyozó ékvésés. Az 5. század utolsó negyedében a Duna­vidéki keleti germán ötvösműhelyekben készí­tették a korszak ötvösművészetének kiemel­kedő alkotásait. E stílus sajátos vonásai különösen a női ék­szereken figyelhetők meg: az aranyozott ezüs­töntvény, félkörös fejlemezű és ötszögletes láblemezű fibulákon és a szintén ötszögű csat lemezű, ovális karikájú, nagy csatokon. Felü­letüket vésett spirális vagy meanderminta borítja, emellett gyakori a rekeszekbe foglalt piros féldrágakövek alkalmazása is. A külön­böző állatalakok (vadkan- és ragadozómadár­fejek, -nyakak) bőséges ábrázolása szintén jel­lemző ezekre a tárgyakra. A kiállítás anyagá­ból a gávai, a bácsordasi és a repce la ki leletek tartoznak ebbe a körbe, valamint néhány isme­retlen lelőhelyü fibula és csat a Kárpát-meden­céből (93. kép). A következő korszak, a Kr. u. 6. század első felének ötvösművészete a Du­nántúlon és a Tiszántúlon egyaránt ezekből a hagyományokból táplálkozott. 4. A GEPIDÁK AZ ALFÖLDÖN (4. század-567) „...azon a helyen laktak... a gepidák, a Mari­si a, Miliare, Gilpil és Crisia folyamok mel­lett..." (Jordanes: Getica, 113) A gepidáknak a gótokkal rokon népe a Visztu­la torkolatának vidékén alakult ki a római kor­ban, s így ők is hosszú vándorút megtétele után érkeztek a Kárpát-medencébe. A hun ura­lom alatt már itt éltek; a források szerint Arda­rik királyuk Attila, a hun főkirály egyik leg­megbízhatóbb embere volt. A hun birodalom széthullása után a győztes koalíciót vezető ge­pidák a Kárpát-medence keleti részének urai lettek. A medence északkeleti részéből (Felső­Tisza, Szamos, Kraszna völgyéből kiindulva) nyomultak be Erdélybe (ahol Kolozsvár köze­lében, Apahidán gepida királyok sírjait tárták fel), majd fokozatosan megszállták a Tiszán­túlt is. Ez utóbbi térségben az első biztosan ge­pida emlékek néhány gazdag, a kor szokása szerint magányosan vagy néhány sírós te­metőben elföldelt nemesasszony temetkezé­séből származnak. A sírokból előkerült tárgyak hasonlóak a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén e korból ismertekhez: nagyméretű, lemezráté­tes ezüstfibulapárok, kisebb fibula elöl a mel­len, nagy, ékvéséses övcsatok, sokszög végű, kőbetétes fülbevalópár, nemesfém karperecek, a nyakon gyöngy nyaklánc (Tiszalök, Mád, Gyulavári) (94. kép). E korai gepida kör leg­későbbi lelete Gáván került elő, a túlzóan nagyméretű, vastag ezüstöntvény fibulapár már az 5. század utolsó negyedében szokásos divat szerint spirális mintával vésett, de a le­mezfibulákhoz hasonló arányú testre utólag szegecselték fel a bikafejes „gombokat". A Tiszántúl fokozatos megszállása után, az 5. század utolsó harmadában nyitották meg azokat a nagy, sorokba rendezett sírokkal jelle­mezhető temetőket, melyekből a legtöbbet a 6. század első két harmadában is folyamatosan használtak, s amelyek sírszáma esetenként a 300-at is meghaladja. A legjelentősebb, nagy

Next

/
Thumbnails
Contents