Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

6. TEREM - Római kori barbárok (Kr. születése körül-5. század első harmada) (Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria)

80. A lapidarium részlete ci balácai villa mozaikpadlójával ROMAI KORI BARBÁROK (Kr. születése körii 1-5.század első harmada) ,Míg ci nyugodt és békés emberek szeretik a pi­henést, addig ők a háborút kedvelik. Boldog­nak tartják azt, aki csatában leheli ki lelkét, vi­szont azt, aki megöregszik, és természetes ha­lállal távozik ebből a világból, mint elfajult, gyáva embert maró gúnnyal illetik." (Ammianus Marcellinus XXXI. 2.) lünk a Pannónia tartománnyal szomszédos né­pekről is. A Kárpát-medencében, a Duna bal partján élő törzsek három nagy kultúrkörhöz tartoztak: a Barbaricum északi végeit a germá­nok, a Tiszántúl egy részét előbb a dákok, később az őket kiszorító és az Alföld nagy ré­szét megszálló szarmaták lakták. 1. A ROMAI-BARBAR SZOMSZÉDSÁG KEZDETEI A görögök nyomán a rómaiak a „barbár" szó­val jelölték a határaikon túl élő idegen népe­ket, amelyeknek a kultúráját és nyelvét a ma­gukénál silányabbnak tekintették. Az antik tör­ténetírók és földrajztudósok műveiben a barbárokkal foglalkozó fejezetekből értesü­A Kr. u. 1. században a Dunántúlt megszálló rómaiaknak hamarosan különböző eredetű né­pekkel kellett szembenézniük a Duna túlpart­ján. Pannónia provincia megszervezésével nagyjából egy időben, valamikor a század első felében szarmata (jazig) katonanépek megje-

Next

/
Thumbnails
Contents