Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

6. TEREM - Római kori barbárok (Kr. születése körül-5. század első harmada) (Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria)

80. A lapidarium részlete ci balácai villa mozaikpadlójával ROMAI KORI BARBÁROK (Kr. születése körii 1-5.század első harmada) ,Míg ci nyugodt és békés emberek szeretik a pihenést, addig ők a háborút kedvelik. Boldognak tartják azt, aki csatában leheli ki lelkét, viszont azt, aki megöregszik, és természetes halállal távozik ebből a világból, mint elfajult, gyáva embert maró gúnnyal illetik." (Ammianus Marcellinus XXXI. 2.) lünk a Pannónia tartománnyal szomszédos népekről is. A Kárpát-medencében, a Duna bal partján élő törzsek három nagy kultúrkörhöz tartoztak: a Barbaricum északi végeit a germánok, a Tiszántúl egy részét előbb a dákok, később az őket kiszorító és az Alföld nagy részét megszálló szarmaták lakták. 1. A ROMAI-BARBAR SZOMSZÉDSÁG KEZDETEI A görögök nyomán a rómaiak a „barbár" szóval jelölték a határaikon túl élő idegen népeket, amelyeknek a kultúráját és nyelvét a magukénál silányabbnak tekintették. Az antik történetírók és földrajztudósok műveiben a barbárokkal foglalkozó fejezetekből értesüA Kr. u. 1. században a Dunántúlt megszálló rómaiaknak hamarosan különböző eredetű népekkel kellett szembenézniük a Duna túlpartján. Pannónia provincia megszervezésével nagyjából egy időben, valamikor a század első felében szarmata (jazig) katonanépek megje-