Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

5. TEREM - A kelták (Kr. e. 450-Kr. születése körül) (Szabó Miklós)

53, a—b. „Magyar stílusú" vaskardok, Szob és Bölcske-Madocsahegy, Kr. e. 3. század vége csontfaragváuya.\\'a\, vasszer számúval együtt fordulnak elő. Mindez a bevándorló kelták és a korábbi népesség együttélésére, keveredésére utal, aláhúzva ezáltal a kelta népmozgalmak már említett békés, kolonizációs jellegét. Ugyanakkor az ásatások eredményeként a kelta megtelepedés mozgatóerőire is következtetni lehet. Sajópetriben vas-, Polgáron bronzművességre utaló leletek kerültek elő. Vagyis a helyszínek kiválasztásában fontos szerepet játszhatott az Északi-hegyvidék fém lelőhelyeinek közelsége. A Kr. e. 3. századi La Téne-fahak feltárásának eredményeként képet kapunk a kelta állaltartás és növénytermesztés sikereiről és kudarcairól is. Végeredményben a fentebb tárgyalt történeti és etnikai folyamatok következményeként a Kárpát-medence a Kr. e. 3. századtól a La 7éw-műveltség új központja lett, amelyet a kelta kultúra, a helyi hagyományok és a balkáni hatások sajátos összeolvadása jellemez. Ennek eredményeként jött létre az ún. keleti kelta kulturális közösség.