Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

3-4. TEREM - A bronzkor (Kr. e. 2800-Kr. e. 800) (Szatmári Ildikó)

38. Madár alakú bronzedények, Csicser, Ismeretlen lelőhely, Kr. e. 10. század BRONZ- ES ARANYKINCSEK A Kárpát-medencei bronzkor igen gazdag, sokrétű fémművességéről a bronz-, illetve aranyleletek tanúskodnak, melyek vétel útján, ritkábban ásatások során jutottak a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezek kisebb része telepekről, temetőkből származik, nagyobb hányaduk kincslelet vagy raktárielet részeként került napvilágra. Az egy-két személy, család vagy közösség tulajdonát képező, gyakran több tucat, nemegyszer sok száz bronztárgyból álló leletegyüttesek megbízható támpontot nyújtanak az adott területen, egy adott időben élt népességek mindennapjainak viseleti és harci szokásainak, hiedelemvilágának hiteles rekonstruálásához. A kincsleletek elrejtésének oka a bronzkor első felében, illetve a késői időszakban más lehetett. Míg a Kr. e. 2. évezred közepe táján földbe került kincseket tulajdonosaik feltehetően ellenséges támadás (a Közép-Dunamedence felől érkező halomsírom kultúra) miatt rejtették el, addig a Kr. e. 12-8. századig terjedő békés, népvándorlásoktól mentes időszakban a helyi lakosságnak nem volt szüksége értékeinek biztonságba helyezésére, ezért a kutatók többsége úgy véli, hogy a késő bronzkorban földbe került kincs- és raktárleletek áldozati, fogadalmi ajándékok voltak.