Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

1. TEREM - Az őskőkor és az átmeneti kőkor (Kr. e. 400 000-Kr. e. 6000) (T. Dobosi Viola)

//. Levél alakú eszközök a Jankovich-barlangból, rOßadiolarit, középső őskőkor, Kr. e. 50 000 körül s ezen belül az egyes közösségek létszáma megszaporodott, a lelőhelyek száma ugrásszerűen megnőtt világszerte. A korszak hazai lelőhelyei középhegységi környezetben sűrűsödnek, a Bükk és a Dunazug-hegység körzetében. Településeik helyszíne meglepően változatos. A mésztufa medencéket megörökölték korai elődeiktől, bár néhány tereplépcsővel alacsonyabb szinten húzódtak közel a vízhez (Tata-Porhanyóbánya). Számos barlangban rendezkedtek be tartósan, közülük legnevezetesebb a Subalyuk (Cserépfalu, a Hór-patak völgye). A barlangok, medencék mellett az állatok által sokáig és gyakran használt vadváltók útvonalában szűk, kikerülhetetlen völgyeket is választottak lakóhelyül (Érd). A középső őskőkorból már mesterséges építmények, kunyhók alapjait is ismerjük. A bárhol fellelhető alapanyagból, bárhol felépíthető lakhelyek oldották a helyhez kötöttséget, nagyban növelték a közösségek mozgásszabadságát, új területek meghódítását tették lehetővé. Az előemberek korához képest az új igényeket jelzi eszközkészletük gazdagodása. Arról tanúskodnak, hogy Magyarország területén legalább három, egymástól jelentősen eltérő eszközmegmunkáló hagyomány képviselői élhettek egymás mellett vagy egymás után, akár ugyanazon a lelőhelyen is. Bár a vértesszőlősi közösség sorsának alakulását lelőhelyek híján nem tudjuk követni - eltűntek az akkor még csaknem lakatlan Európában -, hosszú évezredeken át tökéletesített eszközkészítő módszereiket tovább örökítették. TataPorhanyóbánya népe volt az egyik örökös. Kova- és kvarcitkavicsból ugyanazokat az eszköztípusokat készítették, finomabb, gondosabb kivitelben. Ugyancsak a korai őskőkorban gyökerezik a nagyméretű, mindkét oldalán megmunkált, csepp alakú eszközök készítésének gyakorlata. Az univerzális szakócák finomabb, laposabb, fejlettebb változatai a Jankovich-barlangból kerültek elő (11. kép). A levél alakú eszközök hasonmásai a Duna felső folyásának barlang-