Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)
8. TEREM - FOLYOSÓ - Az avarkor (567/68-804) (Garam Éva)
9. A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS: A KÉSŐ AVAR KORI KAGÁNI KINCSTÁR RÉSZE Az 1799-ben az egykori Torontál megyei Nagyszentmiklóson talált 23 aranyedényből álló asztali készlet „a késő avar kultúra, írás, nyelv, művészet, vallás, mitológia páratlan emléke" (Bóna István). Az egy évszázad alatt, a 7. század végétől a 8. század végéig összegyűlt együttes legkorábbi darabjai, a kürt, a talpas poharak, kis ivópoharak és a láncmintás korsók a 7. század végén készülhettek. Kapcsolatba hozhatók avar fejedelmi és köznépi sírokból ismert arany- és ezüstedényekkel, olyannal is, amelyiket IV. Konsztantinosz érme keltez a 7. század utolsó harmadára. A kincs korsóinak, tálkáinak, változatos formájú ivóedényeinek agyagból, üvegből és fémből készített formai párhuzamai megtalálhatók a késő avar kori köznépi sírokban. A kincsen ábrázolt jelenetek, állatok, növények, az alkalmazott ötvöstechnikák és ötvösfogások a gazdag, magas szintű késő avar kori díszítő- és formaművészet sajátosságai. Az alkalmazott ornamentika nemcsak hasonló a késői avar művészet és a nagyszentmiklósi kincs között, hanem több esetben meghökkentően azonos. Azonosak a feliratok rovásjelei is. A nagyszentmiklósi kincs a mindenkori legmagasabb avar méltóság, a kagán tulajdonában lehetett. A kagáni kincstár egy részének a bolgár támadások elől történő menekítésekor (feltehetően a 803. évben) rejtették el a készletet az Aranka egyik mellékfolyója mentén, még avar szállásterületen. A kincsleletet ma a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2002 tavaszán volt látható a kincs. * Az avarok, ha rövid időre is, napkelet fényét hozták el Európába. A kínai és perzsa magaskultúrák hatása alatt fejlődött, az antik, mediterrán és gennán elemekkel átszőtt műveltségük önálló, sajátos és egyedi. Környezetükre a legnagyobb hatással hadművészetük volt, amelynek egyes elemeit Bizánc és a germán világ egyaránt átvett tőlük. Fennállása korai szakaszában az avar birodalom fejlődött, köznépe európai színvonalon élt. A fejlődés a 8. században megakadt, az avarság hanyatlani kezdett, majd elbukott. Bukásához hozzájárult a kereszténység felvételének merev elutasítása. Az idegen nyelvű, írású, zenéjú, idegen szokásokkal és hittel élő avarság nem volt képes beilleszkedni Európa további fejlődésébe, így nem volt tovább helye a középkori Európa kialakulásában. Az avarok uralma alatt a Dunántúl, a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl és Erdély az őskor óta először gazdasági és közlekedési egységet alkotott. A honfoglaló magyarság területileg az avar birodalom örökébe lépett, és földrajzilag ma is örökében létezik.