Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

8. TEREM - FOLYOSÓ - Az avarkor (567/68-804) (Garam Éva)

107. Lánykasír almandinköves arany ékszergallérjának rekonstrukciója, Kiskőrös-Vágóhíd VIII/A sír, 7. század utolsó harmada kodás és az állattenyésztés mellett a földművelésnek mint megélhetési forrásnak egyre általánosabbá válását is tanúsítják. Az avar települési területek körül húzott védelmi zónák miatt viszályok kezdődtek a szomszédokkal pl. az Ennsen túli (ober Enns = Operencia!) bajorokkal. Az avarok egyre inkább bezárkóztak határaik közé, ez a politika egy évszázad múlva végzetes lesz számukra. A 7. század végétől átalakulás figyelhető meg több avar tárgytípuson, megjelenik a szablya forma, átalakul a lószerszám két fő része: a zabla és a kengyel. Szembetűnő a bizánci eredetű ékszereknek a korábbi évtizedekhez viszonyított nagyobb száma, gyakoriak az eredeti bizánci ékszereket utánzó vagy az eredeti tárgyakból átalakított arany ékszerek. Ozora-Tótipusztán férfi, nő és lósír alkot egy kiscsaládi temetőt, IV. Konsztantinosz érmével keltezve a 654-659 közötti évekre. A bizánci mintakinccsel díszített arany övdíszek, az átalakított ékszergallér, a rekeszes díszű súlyos boglárok, gyűrűk, bizánci \emezkereszt egyértelműen utalnak a bizánci kapcsolatokra. A temetés módja - minden ingóság, beleértve a lovat is, sírba helyezése - azonban a sztyeppéi nomádoknál szokásos. A bizánci udvari divat utánzásának egyik legmeggyőzőbb példája a Kiskőrös határában feltárt lánykasírban talált ékszeregyüttes. A ravennai San Vitale-templomban Theodora császárnő mozaikképén látható ékkődíszes ékszergallérja: ennek aranykeretbe foglalt ovális almandinokból és kis aranylemez harangocskákból álló onogur-bolgár vagy avar utánzata került elő a kiskőrösi sírból (107. kép). A kislány fejedelmi család tagja lehetett, „hazajáró lelke" ellen a sírjába tett, élére állított nagy balta védte hozzátartozóit. A bizánci divat utánzásának, Bizánc majmolásának utolsó évtizedeiből, a 7. század utolsó harmadából származnak az életfával, galambokkal díszített préselt arany pártaveretek, kígyófejes karperecek, rekeszes bogián utánzó préselt boglárok, féldrágakövekkel ékes fülbevalók Cibakházáról és DunapentelérőX.