RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - VIII. A gyár termékei
lenne megállapítása, felmerülhetne a kérdés: akkor miért nem készített Cuny már Holicson is ilyeneket ? Siklóssy minden bizonyítása ellenére azonban ma már eredeti feljegyzéssel igazolhatjuk, hogy Cuny Holicson halt meg 1759 május 29-én. 8: i Tehát sem Tatán, sem a habán telepeken, amint ezt Siklóssy állítja, Cuny soha meg nem fordult s így minden olyan feltevés és következtetés, — hogy a rákos tányérok egészen speciálisan a Cuny-Kuny család találmányai — teljesen szerte foszlik. De nem fogadhatjuk el Siklóssynak azon további következtetését sem, „hogy a rákos tányérok készítését, melyeket (Kuny Domonkos) atyja, az öreg Cuny kezdett készíteni Tatában, fia Budán ugyanolyan iparművészeti készséggel folytatta." 3 4 Kuny Domonkos közvetlen szerepét a rákos tányérok megfogalmazásában úgy Tatán, mint Budán kétségbe vonjuk. Mert bár a budai gyár is készített rákos tányérokat, de ezek a tataival szemben feltűnő visszaesést, elmaradást m,utatnak, hiányzik bennük a megmintázás finomsága. Siklóssy is érzi a budai munkák szerénységét, gyengeségét s ezért olyformán veszi védelmébe Kunyt, hogy nem mintha nem tudott volna a naturalisztikus formákból tökéletesebbet is készíteni, de a budai polgárságnak nem kellettek a díszedények, nem volt kinek eladja. 3 5 Buda és Pest városát talán még sem szabad ennyire lebecsülni. Szerintünk a holicsi és tatai edényeket szorgalmasan vásárló pest-budai polgárság szívesen megvette volna Kuny rákos készítményeit is, ha azok kiválóbbak lettek volna a tatainál. így azonban a tatainál gyengébb utánzatokat láttak bennük, melyeknek gyártását Kuny — tekintettel a nagy keresletre — valószínűleg csak kísérletképpen vezetett be üzemébe. Már pedig, ha előzőleg Kuny készítette Tatán a rákos tányérokat, azok Budán, saját üzemében még tökéletesebbek lehettek volna. De mindezektől eltekintve — mert egyéb előre nem látott körülmények is befolyásolhatják, vagy akadályozhatják az egyszer már elért sikerek folytatását — miként magyarázhatjuk az éppen Kuny távozása után, tehát budai működésének éveiben készült legszebb tatai rákos edények keletkezését ? Gipszminták itt ugyanis nem állhattak rendelkezésre; ezek mind eredeti, önállóan, művészi kézzel megmintázott munkák. Teljesen 3 3 Holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct. 3 4 Siklóssy L. id. m. 82. 1. 3 6 Siklóssy L. id. m. 80. 1. egyéni, kissé talán bizarr elgondolásai és rögtönzött alkotásai egy továbbra is Tatán működő szobrásztehetségnek. Cuny és Kuny közreműködését a rákos edények készítésében a magunk részéről ezzel teljesen elvetjük annál is inkább, mert Kuny saját folyamodásában is kiemeli, hogy minden más szaktudása és ismerete mellett sem a művészi festéshez, sem a poussier mesterségéhez nem ért. 3 6 Pedig a poussier munkaköre még nem is jelentett magasabb művészi fokot. Működése nem volt önálló s csak másodrangú szerepet kapott a gyárban. Feladata volt a szobrász mintájáról készített negatív formából kiemelt részeket összerakni, az összeillesztett felületeket egyengetni s a kész alakzatot az égetéshez előkészíteni. A tatai naturalisztikus formák s ezek között a rákokkal díszített edények szerzőségéhez kétség többé nem férhet. Mindezek Schweiger művei. De ugyanakkor itt is felmerülhet a kérdés, miért nem foglalkozott mesterünk már Holicson is hasonló megoldásokkal ? Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Schweiger, aki vérbeli szobrásztehetség volt, Tatán már befolyásmentesen, önállóan működhetett. Gondolatait, ötleteit maga és nem a gyár vezetősége szabta meg. Minthogy kapcsolatait a tatai gyárral sohasem szakítolta meg, szívesen vett részt annak munkáiban, fejlesztésében, emelésében. Holicson, ahol még fiatalabb éveit élte, ha voltak is újabb elgondolásai, vezetői részéről azok talán nem találtak mindenkor tetszésre. így minden körülmény amellett szól, hogy a rákokkal díszített edényformák kizárólag tatai eredetű megfogalmazások. A gondolat csak Tatán, ezen az istenáldotta természeti kincsekben gazdag és bővizű területen születhetett meg. Itt e vízdús környezet tavaiban, patakjaiban, csatornáiban a XVIII. században az uradalom nemcsak hal-, hanem ráktenyésztéssel is foglalkozott. Korabinszky 1786ban kiadott földrajzi munkájában két helyen is kiemeli, hogy a tatai Esterházy uradalom majki tavában nagyon szép rákok vannak. 3' Luca I. 1791-ben megjelent földrajza pedig a magyarországi ráktenyésztő helyek felsorolásánál (mindössze ötöt ismer), a Tatához tartozó majki tavat teszi az első helyre. 3 8 Schweigernek tehát elég alkalma volt e rákokat tanulmányozni s így a gyakorta tálakra, teritékre kerülő puhatestű álla3 6 Siklóssy L. id. m. 42. 1. 3 7 Korabinszky id. m. 127., 394. 1. 3 8 I. Luca : Geographie des Königreichs Ungarn. (Wien. 1791.) 87., 207. 1.
