RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)

Tartalomjegyzék - VI. A Fischer-féle kőedénygyár alapítása (1824)

- 39 Iparművészeti Tár és a Tatai Piarista Múzeum képvisel. Mindkét gyűjtemény mind számbelileg, mind a kiváló darabok bemutatásával, ha nem is hézagmentesen, de a fejlődés egyes szakaszaiból eléggé szemléltető anyagot nyújtanak. Oszszességükből már fogalmat alkothatunk a régi majolikagyár iparművészeti teljesítményeiről. A tatai edények megőrzése és gyűjtése ma fontosabb számunkra és becsesebb értéket képvisel szemünkben, mint Holies és kisebb versenytársainak, Stomfának és Pongyelokriak termékei. Megcsonkított hazánk területén a rövid é'etű s kisebb jelentőségű budai, továbbá a kisbéri gyáron kívül ma Tata jelenti és képviseli a XVIII. századi Magyarország fajanszgyártásának színvonalát, Holies idegen érdekek szolgálataban álló császári alapítás volt, melyet a bécsi udvar keze és anyagi támogatása tartott fenn. Földrajzilag messze, a Morva határ mellett feküdt, távol minden magyar vonatkozástól. Akkoriban a fajanszgyárak vezetői és műhelyvezető alkalmazottai általában idegenek voltak, de a tatai mesterek magyar környezetben, magyar levegőben éltek s letelepedésükkel beleolvadtak a magyarságba. De magyarok voltak segédmunkásai, megrendelői és vásárlói is. Az elindításban itt a helybeli fazekas ipar virágzása adta meg a gyáralapítás gondolatát s e mesterek tapasztalataival, gyakorlati ismereteik átvételével tudta a gyár saját jövőjét is biztosítani. A tatai kerámia jelentőségét különösen művészeti kontinuitása adja meg, amit éppen szerencsés helyzetének köszönhetett. E tekintetben előnyösebb helyzetben volt minden más gyáralapításnál. Olyan művészeti központban fejthette ki működését, melynek kisugárzó ereje a kerámia művészetét is belevonta termékenyítő hatáskörébe. Tata építő és szobrász szellemei erős nyomokat hagytak a majolika tárgyakon is. Ezért tudta a kezdetben átvett formákat tovább fejleszteni s ezért tudott eredeti és új utakon haladni. A tatai majolikagyár sikere és művészete hatott a későbben keletkezett alapításokra is és ebben a közvetítő szereposztásban rejlik nagy fontossága. A magyar iparművészet szempontjából ezért áll hozzánk közelebb s ezért jelent nekünk a létért küzdő, művészi érzékkel megáldott, egyszerű mesteremberektől irányított, polgárias szellemű tatai gyár többet, mint a bécsi fenhatóság alatt működő és agyontámogatott nagyhírű császári alapítás, Holies.