RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - III. A gyár fénykora. (1772—1788)
- 25 készítésen kívül a gyártás minden ágában, különösen vegyészeti és technikai kérdésekben járatos arkanista volt. Működésével jelentős szolgálatot tett a tatai gyárnak. Magasabb éveit számláló özv. édesanyja mind nagyobb munkakört adott át tehetséges fiának s e felelősségteljes megbízások jogosították őt fel arra, hogy anyja beleegyezésével magát a tatai gyár igazgatójának nevezhesse. A mi szempontunkból Kuny Domonkos tatai szereplése igen fontos, mert 1785től az itt tanultak alapján ő továbbítja a tatai stílust Budára, egy új fajanszgyár alapításával. Kuny távozásának okát életrajzírója egy romantikus szerelmi történet meseszövéséből magasabb ambiciók keresésében látja. 2 2 Lehetséges. A távozás igazi oka szerintünk mégis özv. Hermanné leányának, Kuny Domonkos mostohatestvérének, a 20 éves Teréziának házasságkötése volt Schlögl J. György tatai vaskereskedősegéddel 1784 december 19-én. 2 3 Ez a házasság döntötte el ugyanis a tatai gyár és Kuny további sorsát és jövőjét. Mert Kuny szívesen Tatán maradt volna s ha eddig azt remélte, hogy édesanyjának, özv. Hermanné halálával majd átveheti az üzemet, e házasság után belátta, hogy tervét fel kell adnia annál is inkább, mert 4 év óta maga is nős volt s további boldogulását, jövőjét másoktól függetlenül óhajtotta megalapozni. „Nem Tata nagyúri lakói tették számára nyomasztóvá az itteni légkört", hanem a jobb belátás, a megértő lemondás, mostohatestvére jövőjének biztosítása késztette őt más elhatározásra, vagy tán éppen ellenkezőleg a csalódás, az elfojtott keserűség, a családi széthúzás adhatott vándorbotot a kezébe. Mostohaatyjának elhalálozása után özv. édesanyjának ő volt legnagyobb segítsége és támasza az üzemi dolgokban, de e házasság után már ezt a szerepet sem akarta vállalni. Érezte, hogy édesanyja egyedül már úgysem vezetheti sokáig az üzemet s akkor a vő mellett csak mint társ vehetne részt az irányításban. Már pedig az idegen vővel már azért sem akart együttműködni, mert szemében Schlöglt nem a szakember hozzáértése, hanem a családi kötelék teszi majd alkalmassá a gyár vezetésére. A másodrangú szerep tehát kevés volt számára ; 2 2 Siklóssy L. id. m. IV. fejezet. Kuny Domonkos ifjúsága. 25—27. I. 2 3 Schirek C. id. m. 71. 1. „Copulati sunt die 19-n Decembris 1784 Joannes Georgius Schlögl ferropola sodalis, Ungarus celebs, catholicus Tatensis, annorum 25, et Theresia Hermanin coelebs, catholica, ex Majolica, annorum 18." — Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. Tom. IV. 239. 1. önállóságra törekedett. Az örökségre, a gyárépületre, mint második házasságban szerzett vagyonra igényt nem tarthatott. Az Tatán élő második mostohatestvérét, Teréziát illeti meg. Így csak egy választás maradt hátra, elhagyni Tatát s másutt keresni megélhetését. Ezért, amint megtudta özvegy édesanyja szándékát, még a Hermann-Schlögl frigy megkötése előtt ugyanazon év nyarán gyors elhatározással a két év óta igazgatás nélkül tengődő és éppen nyilvános árverésre kerülő bécsi porcellángyár megmentése érdekében, ajánlatot nyújtott be a bécsi udvarnak. 2 3® Beadványában, amit tervezetnek nevez, szolgálatait ajánlja fel s biztos reményt nyújt a gyár fellendülésére, ha az előrelátható meddő eladási kísérlet helyett őt bízzák meg a vezetéssel. S bár édesanyja hozzájárulásával kitűnő minősítést adva önmagáról, magát mint a tatai gyár igazgatóját tüntette fel, terve nem sikerült. Túlfűtött önbizalmában tehetségének, érvényesülésének útját most már maga jelölte ki. Véglegesen elszakadt Tatától, gyermekkori emlékeitől, édesanyjától, édes- és mostohatestvéreitől, a lelkéhez forrt műhelyektől s telve ifjú akaraterővel felállította saját alapítását, a budai fajanszgyárat. Tatára nem tért vissza többé, még látogatásra sem. A családi kötelék teljesen megszakadt s amikor legnagyobb gondok között élt, nem a jómódban élő mostohatestvér és sógor, hanem felesége rokonsága, a bonyhádi Perczel család tagjai segítettek rajta. 2 4 A sors mostohán bánt vele. S bár tehetséggel, nagy tervekkel megáldott keramikus volt, törekvéseit meghiúsította a bürokratizmus és féltékenység. Lelkileg és testileg megtörten halt meg 1822-ben. 2 5 Az ő sorsa már magyar tragédia volt. Ezekben az időkben (1785—86) dolgozott a tatai gyárban Wodnarzik Vince, Holicsról jött mintázó vándorló legény is. Atyja megkeresésére, ki a holicsi gyár alkalmazottja volt, azonban csak úgy térhetett vissza, ha előbb az özv. Hermannétól felvett 15 frt. előleget kifizeti. 2 6 Nyugtalan természete miatt Holicson sem maradt sokáig. Ujabb vándorlásai közben úgy látszik a hazai fajansz-gyárak és műhelyek mindegyikében megpróbálkozott szerencséjével. Többek között megfordult Kuny D. budai üzemében is, míg végül Holicson letelepedve visszakerült az ottani gyárba. Működése a tatai gyár szempontjából 2 3« Siklóssy L. id. m. 41-42. 1. 2 4 Siklóssy L. id. m. 93. I. 2 5 Siklóssy L. id. m. 127. I. 2 8 Schirek C. id. m. 126. 1.
