KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

III. A germán jellegű haláltánc műfajai

lemeké, akik az embereket öldöklik, hanem a a halálútján vonuló halott emberiségé. Freynek ez a jelenete egyébként is más műfajba tartozik. Bierbctum (1901) „Maestro Tod" c. haláltáncában a Halál, mint a „wüetent beer" vezetője, karmesterévé lesz a germán gonosz szellemek mintájára láthatatlan halottaknak, akik a zenekar helyén ülnek. A láthatatlan halott zenészek, akiknek a Halál dirigál, zenélnek ugyan, de muzsikájukat emberi fül meg nem hallja, bár kényszerítő hatása alatt az emberek őrjítő táncba fognak. A germán Halál a halottak élén éjfélkor, holdvilágban lovagolva bolyong a világban s akivel találkozik, azt felveszi démoni kíséretébe. A „wüetent heer" tehát magával ragadja a szemlélőt. Ez a felfogás érvényesül Ady,Endre : A halál—

c' költeményében. Éjfélkor, holdvilágos, fehér utakon ügetnek a patkótlan halállovak. A „nesztelen gyilkos" paripákon, „bús néma árnyéklovagok" ülnek. Hogy honnét jőnek, nem tudjuk. Végigszáguldanak a szendergő világon és mindég akad üres nyergük, gazdátlan paripájuk. Egyszercsak megállnak valaki előtt s az elsápad, és «nyeregbe száll. S tova nyargal vele. a fehér úton új utasokat keresve a Halál. VAdy haláltánckölteményei közül ez áll a modern haláltánc csíráihoz és a germán mondavilághoz a legközelebb) Mint az éjfélkor vonuló germán halottak vezetője a Halál nem maradt a régi everymanhalálalak köntösében. Szellemmé, kárhozott, Istentől elrugaszkodott szellemmé vált. Nem zért bolyong a földön, mert maga akarja, hanem, mert isteni átok fogja őt itt s nem engedi eltávozni a földről. Amint később még kifejtjük, a Halál — miként Madáchnak Az Ember tragédiájában Lucifer és Faustban Mephistopheles — dacol Isten hatalmával ; de e küzdelemben elpusztul, megszégyenül. Tragikus bukása már azzal kezdődik Bechsteinnél (19. Der Anwalt), hogy sehol sem talál nyugalmat és munkája neki nem okoz örömet. Miután a bányát bebedültötte, ottmarad, az őskor utolsó maradványait szemlélve. Egy mammutcsonthegyen ülve nézi azt a világot, amelyet ő már egyszer végigpusztított s úgy tűnik fel néki, mintha ezer évig aludt volna. „Dann träumt' ihm, dass er längst [gestorben wär, Und wandle nur noch als Gespenst umher, Und in den Riesenthieren rund um sich Sah er sein eignes fürchterliches Ich. Da trieb' s ihn fort herauf, herauf zum [Licht." Amint az idézetből is világos és feltűnő, a Halál egy valamikor meghalt valakinek a szelleme. A Halál épúgy, mint a „Wilder Jäger", már valamikor meghalt s most valamely átok készteti őt, hogy itt a világon bolyongjon és öljön. Pedig ő irtózik a saját énjétől, irtózik 1 1909. Válogatott versei. Bp. 1921. 93. 1. már műve eredményeitől, mert látja, hogy célját el nem éri. Ez a germán Halál így beszél önmagáról (25. Die Greisin, Bechstein) : „Wie alt ich doch schon geworden bin 1 Hab nimmer Rast, hab nimmer Ruh', Und sehe dem ewigen Wechsel zu. Hier war vordem ein Eichenhain . . . 0 Zeit, wohin ist der Eichenhain ? . . . Nur jene Berge, die dort ragen, Sind noch, wie in der- Vorzeit Tagen, . . . Auch ich bin blieben, wie zuvor. 0 Zeit, Du Vater alles Seins ! Lass alien's Leben — nimm mir meins 1 Gar müde bin ich von manchem Gang, Nähm' doch ein Grab mich in Empfang 1" Szabadulni akar ettől a világtól, ő is meg akar semmisülni. A holdhoz hasonlítja magát (44. Der Räuber), amely már régen kihűlt, de még mindég itt kering a föld körül, mintegy megbabonázva : „Du armer Mond, Dich hält ein Zauberband." így lett az everyman-halálalakból a germán Quälgeist, a „Wilder Jäger" akit az átok kényszere tart fogva. A lovas és nyilazó Halál már a régi képeken is a vadász alakját vette fel.

2 A nápolyi Szt Péter Martir templomában felállított márvány-relief a Halált sólyommal a kezén ábrázolta.

3 „Der tőt ist ein stritic jager" — mondja egy régi német vers.

4 A Halál egy vadász, akinek a Wartburgkrieg

5 szerint a betegségek a kutyái.

6 Ez a motívum igen alkalmas volt arra, hogy a germán Halálból is vadász váljék, aki Frey 6. der „Meisterschuss" c. költeményében örömmel nézi társa szerencsétlen halálát. Gustav Falke'' a „Jagd auf Hochwild

"

8 feliratú jelenetben hasonló jelleggel látja el halálalakját. A Halál a szemben lévő ház tetején jelenik meg, mint a macska csúszva előre a sima palán. Már ugrásra készen áll, amidőn a kis veréb, amelyre célzott, elrepül és ő a levegőben veri össze két csonttenyerét. Amikor az élet így csúffá teszi a Halált, akkora csontváz igen ostoba kifejezést ölt magára Bechstein tragikus halálalakja, aki hiába küzd, mert csalódnia kell és a cél elérésében, t. i. az emberiség lerontásában egykor végső kudarcot vall, így tükröződik vissza Falke művében. Bechstein búskomor „Wanderer" jéből itt már „Der geprellte Tod", a csúffá tett Halál lett. Ezt a fogalmat maga az élet hozta létre, amely igen sok esetet tud felmutatni, midőn valaki mellett hirtelen lecsap az öldöklő halálnyíl és őt mégsem éri semmi baj. Ez az alapeszméje Falke baláltáncában a 6. „Der Radfahrer"

9 című prózában írt költeménynek is. A halál kerékpáron ülve surran végig 2 Grimm ; Mythologie : 805. I. 3 Douce. 49. I. KU. v. ö. a jelen mű I. k. 162-163. 1. 4 Alfreds Metra XXVII. 13.; Martina 125. 103. 5 Minnes. 3, 176. kk. 6 Keller: Fastnachtspiele, 2. 934. ' Mynheer der Tod und andere Gedichte. Dresden, Leipzig, 1892. 15. 1. 8 A sorozat 5. költeménye. 9 16. I.