KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
III. A germán jellegű haláltánc műfajai
ban örökös prédikációt tart, amelyet állandóan a padokban láthatatlanul ülő halottak hallgatnak. Aki ezt látni akarja, az tegyen embercsontot a bal vállára és menjen háttal a templomba. 1 Nem mindég tűrik azonban a halottak, hogy őket élő megfigyelje s azért a misére hívó első harangozásra mindnyájan visszasurrannak a sírjukba. Néha azonban keményen bosszút állnak azon, aki őket látni akarja. Gefrees-ben egy leány látni akarta a halott édesanyját. Amint este édesanyja helyére ült és a templomban megjelenő halottak — akiket a német nép „Nachtvolk" névvel jelöl meg — megkezdték éjjeli ájtatosságukat, valaki megérintette a vállát. Az édesanyja volt, aki óva intette leányát, nehogy tovább itt maradjon és kérte, hogy kendőjét dobja el a templom ajtaja előtt. Reggel a kendőt apró foszlányokra szakítva találták meg a járókelők. Ez a sors érte volna a leányt, ha nem fogad szót anyjának. 2 A német mondák szerint a halottak egyszer jóindulattal vannak az ember iránt, sőt tehetetlenek vele szemben, másszor pedig ellenséges érzülettel magukkal akarják ragadni. Néhány monda a templomi „ Nachtvolk" megjelenésének idejét közelebbről meghatározza. Egy salzburgi nő rorate-misére akar menni, de 5 óra helyett tévedésből éjfélkor ébredt fel. A város utcái egészen üresek és ő még jobban siet, mert azt gondolja, hogy már elkésik. A templom közelében már az óriási orgona hangjait is hallja ; a templom ablakai ki vannak világítva. Az ajtó azonban zárva. Épen a befejező miseénekeket éneklik odabent, amidőn a nő legnagyobb csodálkozására a toronyóra egyet üt és ebben a pillanatban a templom elsötétedik, az ének is elhal. 3 A halottak tehát itt éjféltől egy óráig vannak a templomban és a harangütésre azonnal visszamennek sírjukba. A halottak azonban nemcsak bizonyos helyekre gyűlnek össze, hanem csoportokba verődve bolyonganak. Bebarangolják éjjelenként az egész várost, vagy vidéket. Útközben vagy imádkoznak, énekelnek, vagy lármáznak. Hangjuk ijesztő hörgés és nyögés. Néha táncolnak is menetközben : sokszor hangot nem lehet hallani, csak vad táncukat látni. Van vezetőjük is, aki Odin alakjára emlékeztet. Ezek a halottak néha jóindulattal vannak az emberek iránt s csak az őket csúfolókat bántalmazzák. Másszor eleve ellenségesen viselkednek és bajt hoznak az emberre. Vezetőjük kifejezetten csak az uttóbiaknak van. Míg az ú. n. „Nachtvolk" kísértetei, akik szintén csapatostul vonulnak („bi nacht gehuffeter, oder scharenwyss durch die Stett, Dörfer ouch durch die Bergen alpen und Einöden wandlenl") s akik valamely szerencsétlenség következtében haltak meg („die durch Unfäl, Kriegs- oder Nach richters-Gewalt sturbent vor irem vorgesetzten zil," .. .), legtöbbször jó indulattal közelednek az 1 Henne-am Rhyn : Nr. 909. 2 Henne-am Rhyn: Nr. 910. 3 Henne am Rhyn: Nr. 911. élőkhöz („wären ouch dem Menschen gar fründlich und unmuotig, kämet nachts in die Hüser deren die Guots von inen redtent vnd vff inen hieltend, füwretend, kochetend, ässent vnd fuorend dannen wider drvon"), 4 addig a vad szellemek („das Wütende Heer") vezetője, „der wilde Jäger", üldözi azt az élőt, aki szeme elé kerül. A „ Nachtvolk" halk és csendes vonulása igen gyakran foglalkoztatja a német népképzeletet, amely a tárgy szelíd romantikájában gyönyörködik. A Klosterlausnitz vidékén elterjedt mondák szerint a környékbeli erdőkben éjjel gyakran lehet távoli, tompa harangszót hallani; a fák mögül szelíd fény csillog elő és az éjjeli utas előtt egy kis kápolna áll, amelynek ablakai ki vannak világítva. A kápolna kapuja zajtalanul, lassan kinyílik. Öreg, fehérszakállas szerzetesek jönnek ki rajta, hosszú menetben egy koporsót cipelve, amelynek fedelén szép Krisztus-kép látható. 1' A menet halkan énekelve, vagy teljes csendben vonul az erdő fái között vezető erdei úton. Aki találkozik velük, az leveszi kalapját és az út szélére áll; ha csak egy hangot szól is hangosan, az egész jelenség eltűnik. Ennek a mondának nincsen semmi határozott mondatartalmi célja s a halottak puszta megjelenése, a koporsó megokol^tlan szerepeltetése csak a romantikus beállításban gyönyörködő és a titokzatos képek játékában kielégülő népképzeletet szolgálja. A csendesen elvonuló halottak megjelenésének legegyszerűbb népies megokolása, hogy azok annak, aki előtt megjelennek, aki őket meglátja, előre megjelentik közeli halálát. Egy gera-i paraszt hosszú, szomorú menetet látott hazafelé vezető útján. A menet koporsóban holttestet vitt és kis lámpásokkal világította meg magának a sötét utat. A paraszt társai az egész jelenésből semmit sem láttak s míg azok életben maradtak, addig ő néhány nap múlva meghalt. A halottak látása a túlvilágra von zotta őt. A halottaknak ez a tovaragadó ereje már az ősgermán mitológiában is megvolt. A halott hősök ott Odin kíséretéhez csatlakoznak. Odin, vagy Wuotan nagy lándzsával kezében (Gungnir) vezette a hatalma alatt álló halottakat. Két farkas volt a „vadászkutyája, amelyek mindig vele voltak. 0 maga egy mitologikus lovon járta be a világot. Ennek neve Sleipner. Nyolc lába volt és oly sebesen száguldott, hogy már messziről lehetett hallani a zúgását. Bizonyos mondák szerint nagy diadalszekéren vágtat végig az égbolton Neve: Woenswaghen (Wodenswaghen). Főleg Pomerániában, Holstein és Meklenburg környékén elterjedt mondavariánsok szerint az egyszemű Odin vezeti viharos éjszakákon a halottak szellemeit. Amikor „de 4 Henne an Rhyn : Nr. 914. B Henne-am Rhyn : 921. b. erre a mondára emlékeztet Arany János Bor vitézének néhány részlete.
