KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

III. A germán jellegű haláltánc műfajai

- 42 ­amidőn vőlegénye nehezen nyögve arra kéri, hogy várjon reá. míg ő a lovat biztonságba helyezi és a ló egyszerre eltűnik alóla. A leány a sírba esett volna, ha közben meg nem fogja a harangkötelet; a harang megkondult és a ha­lott kedves kísértete eltűnt s ő megmenekült.! Itt az a ger­mán hit érvényesül, hogy a halott visszajön a földre és teljesíti azt az igéretét, amelynek végrehajtásában a Halál megakadályozta. Jelentős azután az a mozzanat is, hogy a vőlegény szelleme magával akarja ragadni kedvesét is, de a harang megkondulása távozásra kényszeríti. A kísér­teties lovaglás közben mondott szavak más mondákban is előfordulnak. Egy svéd énekben a kis „Christel" és anyja este épen a kis szobájukban vannak, amidőn a halott vőlegény az ajtón kopog és bebocsátást kér. Christel kinyitja az ajtót leülteti kedvesét és megmossa lábait. Alig van azon­ban ott, amidőn egyszerre figyelmezteti szerelmesét, hogy mihelyt a kakasok megszólalnak, el kell mennie. „Hörst, Liebchen, Du die Hähne krähn ? Ist Zeit, das die Toten wieder geh'n". De Christel vele megy és követi vőlegényét a sölét erdőn keresztül is. Midőn a temető közelébe érnek, eltűnik a halott szőke haja fejéről és egész testében csontvázzá lesz. „Den Mond dort schau schöne Jungfrau Du!" — mondja kedvesének, azután eltűnik. Christel leborul a sírra és addig nem akar eltávozni, míg meg nem hal. A sírból egyszerre csak kísérteties hangot hall, amely kéri, hogy ne sírjon, mert könnyei vérrel töltik meg a koporsót, öröme és szerencséje azonban illatos rózsákkal. 2 Jellemző, hogy míg az előbbi két mondában a halott-vőlegény a más­világra akarja csalni kedvesét, itt csak meglátogatja ; míg azokban lovon jár, itt csak gyalog. Érdekes, hogy a Halál­alak jellemző vonásai gyakran találkoznak a halottak meg­jelenési módjával. A Halál is igen gyakran lovon jelenik meg a képeken és szövegekben egyaránt; sőt az élő em­bert tovaragadni akaró Halál is kopog az ajtón, mint Christel halott vőlegénye. Hangsúlyoznunk kell e mellett, hogy a germán halottmondák eseményének ideje legtöbb­ször az éjfél, tizenkét órától addig, míg a kakas megszólal, vagy míg a toronyóra az egyórát nem üti. A halottak a hold kísérteties fényét szeretik. Amikor ez halványodik, ők visszatérnek. Egy ó-dán monda szerint az erős lovag. Aage, fele­segül vette az ifjú Else-t. Boldogan éltek egy szigeten mind­addig, míg Aage-nak harcba nem kellett vonulnia. A messze országokat bejárta, majd nyomaveszett, meghalt. Else sokat sírt és bánkódott. A halott férj ezt megérezte s azért vállára véve koporsóját eljött feleségéhez. Az ajtót a koporsóval megzörgetve, bebocsáttatást kért. Amikor Else boldogan karjaiba borult, kérte őt, hogy ne sírjon, mert bánkódása miatt vérrel telik meg az ő koporsója. Amidőn elmegy, Else elkíséri. Egyszerre csak elkezd a vörös kakas kuko­rékolni. ami annyit jelent, hogy a halottaknak vissza kell menniök a sírba. „Schaue Du zu dem Himmel Und zu den Sternlein auf, Da kannst du schaun, wie sachte Die Nacht wird zieh'n herauf" — mondja ekkor a halott. Else az égre néz és közben a sír elnyeli férjét. Else hazamegy és bánatában meghal. A mondában szereplő vörös kakas a „Götterdäm­merung"-monda három kakasának egyike. Feltűnő, hogy a monda halott-szereplője koporsót visz a vállán, akár­csak a haláltánckép néptudati halottja. Ilyen motívumok­ban közeledett a mondavilág a haláltánc jellegzetesebb v.onésaihoz. 3 Egy ó-angol balladában megjelenik Margaretha szobaajtaja előtt vőlegényének, Wilhelmnek szelleme és visszaköveteli szerelmét és hűségét. A leány nem akar lemondani szerelméről, de kedvese felvilágosítja, hogy ő a szobába be nem léphet, mert már nem e világról való lény. A leány meg akarja csókolni, de ő nem engedi, mert ez Margaretha halálát jelentené. Margaretha kéri, hogy vigye a temetőbe és vegye feleségül. A halott ellenveté­sére, hogy messze a tengeren túl vannak eltemetve csont­jai és hogy amit ő lát, az csak szellem, nem hallgat, ha­1 Henne-am Rhyn : Nr. 933. 2 Henne-am Rhyn : Nr. 934. 8 Henne-am Rhyn : Nr. 935. nem vele megy. követve őt a hideg téli éjszakában. Út­közben beszélgetnek és Margaretha mér azt is tudni sze­retné. hogy lesz-e számára elegendő hely. Wilhelm felele­tére. hogy nagyon szűk kis szekrény az ő lakhelye, meg­szólal a vörös kakas. És Wilhelm nagy ordítással és jajgatással eltűnik a távoli ködben. Margarethának pedig megszakad a szíve és holtan rogy össze. 4 A mondának e formája már közel áll ahhoz, ame­lyei Bürger : Lenore című balladájában dolgozott fel. Még jelentősebbek Henne-am Rhyn Nr. 938. (skót) 939. 940. (skóO 941. 942. mondái, amelyek néhány motívum kivé­telével teljesen megegyeznek Lenore tartalmával. Ezeket tartalmi azonosságuk miatt nem tárgyaljuk részletesen. A magyar népnek is van mondája a ha­lott szerelmesről. 5 Itt nem a vőlegényről, hanem a halott menyasszonyról van szó, aki éjfélkor szikrázó fejkoszorúval és izzó jegygyűrűvel ujján jelenik meg vőlegénye előtt, hogy őt a kísérte­ties Willi-táncba csalja. Reggel egy rózsabokor­ban találják az ifjúnak holttestét. 6 Egy vend énekben is a menyasszony hal meg és a vő­legény háromszor körüllovagolja a temetőt ; majd beszél halott kedvesével és meghal.' Már az előbbi mondában megemlítettük, hogy a halott menyasszony addig táncolt ked­vesével a Willi-fáncban, míg az bele nem halt. A „halálratáncolás" e motívumának más formája is akad. Monda szerint egy ifjú leány St. Johann-ban az Inn alsó folyásának völgyé­ben nem akart egy menyegzői mulatságra menni, mert kedvese hűtlenül elhagyta. Ekkor megjelent egy penészszínű szürke kis emberke, az ördög, vadászruhába öltözve és hívta, hogy jöjjön tán­colni. A leány csupa bosszúból is ráállt A ven­dégek nagyon megcsodálták a két táncost, mert a vadász igen gyorsan és nagyokat ugorva tán­colt ; de azért mindenki undorodott tőle, mert szúrós volt a tekintete mint a kígyónak, ravasz és mérges. A leánynak éppen ez tetszett. De amikor a vadászt este az ablakához is elvárta, az már az ördög képében jelent meg és a jaj­gató leányt a vasrácsos ablakon keresztül húzta ki karmaival, úgyhogy az ablakon cafatokban lógott a véres hús. 7 Azért említettük itt ezt a mondát, mert a halottakban, talán mint kárhozottakban is, talál­tunk ördögi vonásokat. Némely mondában ko­csin jőnek a földre, amely szélnél is sebeseb­ben száguld. Lovaik tüzes lángokat lehelnek. Megjelenésük sötét, félelmes és veszedelmes. Az előbbi mondák halott szerelmese helyébe a St. Johann-ból ismeretes mondában az ördög lépett.,. Ördögi jellemvonásokat ölt Kisfaludy Ká­roly Karácsonyé/ c. „népregéjében" (1829) az a halott, akinek „halálfeje" egy puszta templom alján ott fehérlik, midőn a „vad szívű" úrfi ke­gyetlen vadászkalandja után arra lovagol. A halott, akit az úrfi „halálba üldözött", meg is 4 Percy, Reliques of Ancient English Poetry, vol. III. p. 112. Henne-am Rhyn. Nr. 37.; v. ö. Ernst Barbach ex­presszionista drámáját: Der arme Vetter (1918), amelyben a halott szerelmes mondáját dolgozza fel, 5 Henne-am Rhyn : Nr. 944. 6 gr. Mayláth János: Magyar. Sagen u. Märchen. 1 Henne-am Rhyn : Nr. 936. 7 Henne-am Rhyn : Nr. 694. b.

Next

/
Thumbnails
Contents