KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
II. Az everyman-haláltánc műfajai
és a sekrestyés, aki szentoslyét hozott magával, hogy az ördögi kísértés ellen védve legyen, mintegy titkos erőtől hajtva a szájába teszi az Oltáriszentséget. Ez sokszor ismétlődik. A sekrestyés végre meghal lélelmében és Goswin addig Fekszik ott, míg élve elporlad és a szél szétviszi porait. Ez a lübecki monda a maga tragikus szépségével és népies naivságával, de fönségesen komoly felfogásával meglehetősen tájékoztat bennünket annak a népies mondai forrásnak szinte kimeríthetetlenü.1 gazdag világáról, amelyből a legmélyebben művészi jellegű modern haláltánc táplálkozott. Felfogása, mint annyi német halálmondáé, nemcsak puszta allegorikus helyzetbe, hanem némileg történeti környezetbe és a való életbe állítja a Halált. A történés helye és ideje határozottan történeti. Alakja pedig egy helyileg ismert személy a korviszonyokba állítva. Ha a mondát ily alapon tárgyaljuk, akkor ez az eredeti népmonda többi társával együtt az everyman-haláltánc legkorábbi műfajának, a történeti valószerűségben szereplő everyman-halálalak műfajának első hírnöke. Mi mindamellett itt tárgyaltuk, mert a Halálnak mint orvosnak a beállítása talán itt szerepel legelőször; ez pedig kizárólag allegorikus. Hasonlóképen az emberekkel baráti viszonyban lévő legfőbb orvosnak, a Halálnak allegorikus szereplésével találkozunk a „ Der Gevatter Tod" c. Grimm-mesében. 1 Egy szegényember, akinek már a tizenharmadik fia születeit, elhatározta, hogy ezzel az újszülött gyermekkel elmegy az útra és akivel találkozik, azt megkéri, hogy legyen a gyermek keresztatyja. Az Úristent, az ördögöt nem fogadja keresztatyjául — pedig velők találkozik legelőször, — hanem a Ha'á't, aki azzal dicsekszik, hogy ő mindenkivel egyformán bánik és az sohasem szenved hiányt, akinek ő a kereszlatyja, akinek ő a barátja. Megtartják a keresztelőt. Amikor a gyermek ifjúvá lesz, megjelenik a Halál és elvezeti őt egy erdőbe. Egy bizonyos fajta füvet mutat neki, amelynek segítségével híres orvos lehet. Valahányszor beteghez hívják, ő, a Halál ott fog állani a betegágy mellett. Ha a betegágy fejénél áll, akkor van remény a gyógyúlásra ; adjon a betegnek a fűből és az meggyógyúl. Ha azonban a Halál a betegágy lábánál áll, akkor nincsen mentség. De külön figyelmezteti a Halál keresztfiát, hogy ne merjen másképen tenni, mert ez akkor életébe kerül. Az ifjú híres orvossá lesz, aki mindég azonnal átlátja a helyzetet. Egy alkalommal a király lesz beteg és őt hívják. Ekkor csínyt eszel ki, mert a Halál a betegágy lábánál áll. Megfordítja az ágyat és hirtelen beadja betegének a varázsoivosságot. A Halál nagyon megharagszik keresztfiára, de azért ez egyszer mégis megbocsát neki. Más alkalommal a királyleány lett beteg és ismét az ifjú orvost hívták. Amikor ezt a szép lányt meglátta, elfelejtette ígéreteit és nem látta az ágy lábánál álló és őt fenyegető Halált és ismét becsapta. Erre ez torkon ragadta és elvitte egy nagy hegy lábához. Olt bevezette egy barlangba, ahol igen sok gyertya állott és égett. Az egyik nagyobb, a másik kisebb volt és némelyik csak épen pislákolt. Minden élő embernek van itt egy gyertyája ; a nagyok az ifjakéi, a kicsinyek az öregekéi. De egy nagy gyertya is felborulhat. A Halál megmutatta keresztfiának a saját gyertyáját. Egy kis gyertyavég volt. amely csak kis lánggal égett. Az ifjú kérelmére a Halál egy másik gyertyát gyújtott meg és azt akarta a kicsi helyébe tenni. Bosszúból ügyetlennek tetette magát és felborította a kis gyertyát, amelynek lángja kialudt. Ebben a pillanatban az orvos halva rogyott össze. 1 Kinder- und Hausmärchen gesammelt durch die Brüder Grimm. Universal Bibl. 3191—3193. Bd. 1. 198201. I. Az allegorikus és szimbolikus helyzeteknek művészies egymásutánja páratlan erővel nyilatkozik meg e rövid kis mesében. A Halál mint az ember barátja, mint az ember keresztatyja, aki megelégedetté tesz és.boldogít, a nagy ideálok szerint igazodó ember életharmóniáját szimbolizálja. Az az ember, aki állandóan a halálra gondol, aki megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy a földi élet után más élet következik a lélek számára és elmúlás lesz a test sorsa, az reális világnézetével uralkodni tud az élet esélyein. Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy a reménytelenül betegnek lába felől áll a Halál, mintegy szembekerülve a beteggel. Aki pedig a Halállal szembekerül, az elveszett. Igen érdekes és mély jelentésű a hegyi barlang és az égő gyertyák jelenete. Ezzel a gondolattal Holbein haláltáncában is találkozunk, amidőn a a Halál az apáca halálát azzal szimbolizálja, hogy házi oltárának gyertyáját kioltja. Az emberi élet csekélységét, imbolygó bizonytalanságát a haláltánc valószínűleg a katolikus liturgia hatása alatt szimbolizálja gyertyafénnyel Bár tűzzel és lánggal szimbolizálták a lelket már az ősi, történelemelőtti népek is. Frey haláltáncában (1895) is a lámpa lángjának kioltása (8. Das Flämmchen) jelenti a meghalás folyamatát. Reinbolt (1920) alakjai is lámpát visznek magukkal, amely az életet ábrázolja s amelynek kialvása veszéllyel, halállal fenyeget. A .Halál a későbbi haláltáncirodalomban is sokszor lép fel mint az ember orvosa, még akkor is, ha ezt a mű címe nem jelzi. A modernebb jelenségek közül itt még csak kettőt emelünk ki. Gustav Falke: Mynheer der Tod (I892)c. verskötetének 4. prózai költeményében („Das Familien-Album") a Halál mint az idősebb nőnek háziorvosa jelenik meg, aki betegével a családi emlékkönyvet tekinti meg, amelyben a a családtagok fényképei vannak egybegyűjtve. A cseléd „der Herr Doktor" címzéssel jelenti őt be asszonyának. A „Herr Geheimrat" és a családi emlékkönyv, melyet a „doktor úr" befejezésül hirtelen lecsap és lezár, szintén szimbolikus vonatkozásban vannak. A család életének könyve az, amelynek mindén egyes képe a Halál győzelmének egy tényét hirdeti s amelynek utolsó tagja most zárja le a család életét. Közvetlenül a „Gevatter Tod" meséjéhez kapcsolódik A. de Nora : Totentanz (1906) c. novellakötetének első novellája: „Geheimrat Tod." Az elnevezés ugyan Falke halál táncára emlékeztet, a novella szerkezete mégis a Grimmféle mesét követi nagy vonásaiban. Az orvos, aki a „Geheimrat Norden"-t a Halálnak nézi, vízióban látja a Halált a saját ágya lábánál is megjelenni. Az utóbbi két műre még visszatérünk. Már a Grimm-mesében is előtérbe lép az a mozzanat, hogy a Halál egy orvost megszégyenít, megcsúfol. Nem érdektelen, hogy a képzőművészek e motívumot az orvosok komikus ábrázolására használták fel. Itt a Halál ismét
