KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

Inhaltsverzeichnis

Tartalomjegyzék Oldal Előszó 9—14 Vorwort 15 I. Holbein haláltánca és a modern haláltáncköltészet fejlődésrendszere 17 1. Holbein 17—18 2. Holbein-uténzatok 18—20 3. A Holbein-képek jelentős alapelemei és a további vizsgálódás körvonalai 20—22 4. A modern haláltánc műfaji kritériumai 22—23 5. A modern költészeti haláltánc fejlődésrendszere 23—25 II. Az everyman-haláltánc műfajai 25 1. Az Everyman-halálalak allegorikus helyzetekben 25—30 2. Halálmonológok 30—31 3. Az Everyman-halálalak a népmondák, mesék és egyéb motívumok keretében 31-37 4. Az Everyman-halálalak és dialógus a a történelmi valóság keretében . . 37—41 III. A germán jellegű haláltánc műfajai ... 41 A halott-tánc 41 1. A germán halott-mondák 41—48 2. A halott-tánc tisztán mondai alapon . 48—53 3. A Halál mint a halottmondák halottszereplője 53—54 4. A „halálfiak" mint germán szellemek 54—56 5. A germán halál a „wüetent heer" élén 56—58 6. Az Everyman-halálalak mint a halottak vezetője 58 7. A halott tánc a történelmi valóság keretében 58-60 IV. Az allegorikus részletképsorozat 61 1. Kizárólag allegorikus részletképsorozat 61—62 2. Kevert műfaji elemek 62—64 V. Korviszonyok és a történeti valóság képsorozatos kifejezése 64 Az „élet-tánc" és az egyetemes haláltáncfogalom 64 1. Műfaji jellemvonások 64—65 2. A lényegileg történelmi részletképsorozat 65 a.) Abraham a S. Clara .... 65—67 b.) A Madách-probléma .... 67—72 c.) Műfaji változatok Bechstein után 72—74 VI. Az átmeneti műfajok 74 1. Az egyetemes emberi létet kifejező egyetemesen szimbolizáló kép .... 74—81 2. Analogikus átmenetű elemek .... 81 a.) A Halál eszközökben való láthatatlan működése .... 81 Inhaltsverzeichnis Seile I. Hans Holbein 91 1. Die Charakteristik der Totentanzszenen Holbeins 92-93 2. Einleitung und Schluss der Bilderreihe 93—94 3. Die erste Gruppe der Holbeinbilder . . 94

—

95 4. Die zweite Gruppe 95

—

96 5. Die dritte Gruppe 96 6. Die vierte Gruppe 96—97 7. Die fünfte Gruppe 97—98 8. Die sechste Gruppe 99—100 II. Holbeins Nachahmer und die fortschreitende Realisierung der Motive ... ... 100—112 III. Der Everyman-Todestanz 112 1. Die Everyman-Todesgestalt im Rahmen symbolischer Motive 112

—

117 2. Die Everyman-Todesgestalt des Everyman-Todestanzes im Rahmen der Volkssagen und Märchen .... 117

—

123 3. Die Everyman-Todesgestalt und der Everyman-Dialog im Rahmen der historischen Wirklichkeit .... 123

—

125 IV. Der germanische Toten-Tanz 125 1. Der Toten-Tanz in der Sage .... 125

—

136 2. Die germanischen Todes-Sagen . . . 136—139 3. Der Tanz der Toten als Fortsetzung der Totensagen 139—145 4. Der Tod als der Tote der Totensagen 145—147 5. Die „Todes-Kinder", die „Söhne des Todes" als böse Geister der Sage 148

—

149 6. Der „germanische Tod" als Anführer des „wütenden Heeres" .... 149

—

150 7. Der „Everymans-Tod" als Anführer der Toten 151 8. Der „Toten-Tanz" der Sage im Rahmen der historischen Wirklichkeit . . 151 —

154 V. Die allegorische Einzelbilderreihe .... 154—157 VI. Die historische Einzelbilderreihe 157—159 VII. „Die Tragödie des Menschen" von Madách und die „historische Einzelbilderreihe" des modernen Totentanzes 159—186 VIII. Die historische Einzelbilderreihe im Wellkrieg 186—188 IX. Die Einzelbilderreihe gemischter Art . . . 188—195 X. Das einheitlich allgemein menschliche Bild als Symbol des Lebens — „Lebens-Tanz" 195—202 XI. Die einheitlich allgemein menschliche Bilderreihe als Symbol des Lebens — „LebensTanz" 203-204 XII. Die realistische Dichlungsart des „allgemein menschlichen Totentanzbegriffes" . . . 204

—

208 Anhang I Die Geschichte der künstlerischen Gestal-