PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
TÖRTÉNETI RÉSZ
— 29 — ajándékozta. 20 4 Miksa császár leánya, aki mint Németalföld kormányzója halt meg, négy hímzett vánkost is mondott magáénak, amelyről a hagyatéki leltár megjegyzi, hogy ezek "török munkával készültek («ouvragés de Turquie»). 20 5 Lehet, hogy ezek is magyar közvetítéssel jutottak birtokába. Látjuk tehát, hogy ugyanakkor, amikor nálunk tárt kapukra talált a török hímzés, már Nyugaton is kedvelt volt. így annál könnyebben érthető, hogy nálunk oly nagy divatja lett, mert hiszien ez nem a nyugati áramlattal ellenkező, hanem éppen azzal kongruens divat volt. Az a keleti hullám, melynek a XVI.—XVII. századi textilfélék divatjában európaszerle jelentős része volt, részben tőlünk, rajtunk keresztül terjedt oda. Másrészt viszont kétségtelen, hogy mi is kaphattunk, ha mást nem, ily irányban ösztönzéseket Nyugat felől. Jellemző, hogy egy stájerországi, 1649ből keltezett összeírásban «. . . ein grüen tüechene Zappra, sehr auf hungrische Manier gestickht». . , 20 6 szerepel, amin kétségkívül a nyugateurópaitól elütő s nálunk a nyereglakarókon általános törökös hímzésmodort kell érteni. Ugyancsak Stájerországban a török ruhákat már a nálunk végbement elváltoztatásokkal vették át, egyéb magyar ruhafélével együtt. 20 7 Jellemző még erre 'Tiroli Ferdinándnak az a tornakönyve, amely az 1548 és 1557 között Prágában, Pilsenben, Bécsben megtartott «huszáros» tornajálékokról készült guache-festményeket tartalmaz; ezeken többek közt Schwendi Lázár hadvezér a már magyarrá álvedlett török felszerelésben szerepel. 20 8 Németországban a nép közé alászállt török hatásoknak számos példájával találkozunk. 20 9 A XVIII. sz. elején Csehországban is készültek ú mieinkhez mintázatukban nagyon hasonló hímzett terítők. 21 0 Feltehető, hogy Csehországba felföldi közvetítéssel kerültek török munkák; amire jellemző, hogy a Frangepán nemzetségből való Trzaczky (?) Klára aszszony, ki férjével a morvaországi Stráz-on lakott, 1573-ban függönyt hímeztetett egy török nővel. 21 1 A Magyarországon élő nemzetiségek közül a tótság tárgyi emlékeiben és feljegyzéseiben vannak adataink arra, hogy török hatásokat közvetlenül is vettek át; a régi magyar úrihímzés közvetítésével pedig bizonyára igen sokat. 21 2 A közvetlen átvétel lehelőségére enged következtetni az a tót népdal, amelyben egy Katarinka nevű leányzóról van szó, ki bátyjával a török fogságból hazatérve, otthon «arannyat-ezüsttet varrt» munkákon dolgozik. 21 3 Az erdélyi szászság a régi, a magasabb társadalmi osztályok műveltségjavai közül való hímzéseiben is akadunk jellemzően törökös munkákra. Egy ilyen 1615-ös évszámot mutató hímzésről szól V. Roth, 21 4 a brassói múzeum pedig egy 1686-ból és egy 1718-ból való törökös jellegű igen finoman dolgozott, fémszálas, törökös hímzést őriz. 21 5 Hogy a mull század folyamán készült törökös jellegű szász paraszthímzések a régi szász, vagy régi magyar uri munkák hatása alatt készüllek-e, ezirányú vizsgálatok hiányában eldönteni nem tudjuk. Kétségtelen, hogy a szász paraszthímzések jelentékeny része hasonló díszítményeket mutat, mint az erdélyi magyar nép egyes hímzéstípusai, (1. ehhez pl. a 163. á.-t), s van olyan szász paraszthímzés is. mely tisztára valamely török, vagy régi magyar uri munka másolatának tekinthető. 20 4 Farcy, i. m. 63. 1. 205 U. O. 20 6 Geramb—Mautner : St ei rise Ii es Trachtenbuch. I. Graz, 1932. — 401. 1. 20 7 U. o. 20 8 Horváth H. i. m. 208. 1. 20 9 Schreiber, Georg: Das Türkenmotiv und das deutsche Volkstum. — Volk und Yolkslum, Bd. III. 39. és 44. skv. 1. 21 0 Két Pilsen vidékéről való templomi terítőt Lad. Lábek közöl Ovzniku a vyvoji lidovych vysivek vsiriim Plzenska, c. munkája mellékleteként. (Vydalo Národopisné Museum Plzenska. 1925.) 21 1 Fr. Sásinek, Slovensky Lelopis, 1879. 781. 1. után közli Sochán, Pavel: furci v. uhrách a slovenská ornamentika. Nase Slovensko, I. 289—295. 1. 21 2 A régi magyar urihimzéseknek a felföldi lót paraszthímzésekre gyakorolt hatásának kivizsgálása jövő feladataink közé tartozik. Jellemző példát arra, hogy a tótság hímzéseiben a török díszítmények a felföldi uri munkákon fellelhető elváltozásokkal szerepelnek, Prazák, Wilhelm: Slovakische Volkskunststickereien (Plauen i. V. 1935.) c. munkájának 14. á.-ján találunk. Szerző e mű 4 4. l.-ján hivatkozik is e kapcsolalra, emlíletlenül hagyva azonban, hogy e régi úri munkák magyar szellem, magyar kéz művei. Az 52. l.-oii szerző egy a mult század 80-as éveiben készült tót hímzésen a török munkákkal való rajz- és színezésbeli kapcsolatra mutat rá. 21 3 Slovenské spevy, I. 4. füz. 149. 1. 21 4 Roth, Viclor: Geschichte des deutschen Kunstgewerbes in Siebenbürgen, Strassburg, 1908. — 203. 1. 21 5 U. itt a régi magyar urihímzésekkel rokon szász munkák szép példáit látjuk.
