HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN
-11 Bécsbe szállították és ezzel meg is szűnt Körmöcön a népszerű Györgyérmek verése. Nem szűnt meg viszont magának a típusnak idegenben való továbbélése. orgsmünzen und Freundschaftsmedaillen. 3 4 Aus anderen Quellen ist bekannt, dass im J. 1750 für den Hofrat Graf János von Pálffy Georgsmünzen im Gewichte von 43 Dukaten geprägt wurden. Im J. 1754 bestellte der Einnehmer Payerbekh 6 Stück Münzen von zwei-Dukatengrösse. Schliesslich verkündigt das Münzamt der Hauptkasse in Schemnitz das baldige Ubersenden von verschiedenen Georgsmünzen. 8 6 In den 60-er Jahren wird auch solcher Medaillenprägungen Erwähnung getan, die sich wahrscheinlich vorwiegend auf Georgsmünzen beziehen dürften. Nach Ablieferung der Stöcke im J. 1773 hörte das Prägen der Georgsmünzen in Kremnitz endgültig auf. Der Typ lebte dagegen anderwärts noch weiter. KÖRMÖCÖN KÍVÜL KÉSZÜLT, MESTERNEVEKHEZ KAPCSOLHATÓ GYÖRGYÉRMEK A Györgyérmek népszerűsége már a XVIII. sz. elején utánzatokat eredményezett. Ezek a korai utánzatok néha csak az ötletet vették át, míg a kompozíció egyéni megoldásokat nyert. Erdélyben Nagyszebenben készült az első utánzat és mestere Schuller György szebeni ötvös és éremvéső volt. Többi emlékérmei az 1709— 11 évekből valók és bizonyára ezidőtájt készült a nevével jelzett Györgytallérja is (25. sz.). Újítás a körmöci veretekkel szemben, hogy a lovag karddal küzd a sárkány ellen. Ez az ú. n. er délyi típusú Györgyérem. Némi változtatással ugyanezt a karddal viaskodó, erdélyi típusú lovagot alkalmazta a C. H. I. jegyű mester is Györgytallérján (26. sz.). Ez a névjelzés Hoffmann Károly József gyulafehérvári vésnököt jelenti, aki 1713—38 között dolgozott itt. Számos erdélyi vonatkozású érem ismeretes tőle. Györgytallérján igen különös a kígyószerű sárkány alakja, viszont a hátlapi kép rendkívül emlékeztet Schuller tallérjára. Ismeretes a tallér aranyverete is. 8 6 A régibb irodalom még egy Györgyérmet tulajdonít neki, melyen különös *VV mesterjegy látható (27. sz.). 3 7 Az azonosításnak valóban 3 6 E. B. Goldener Sankt Georgstaler, Berliner Münzblätter XXXVIII. 1917. 145-46. 1. 3 7 Ráth György, Az érem. Iparművészet Könyve I. 298—99. 1. E. Fiala, Coll. Ernst Prinz zu Windisch-Grätz Prag 1895. 5662. 1. AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN. Die Beliebtheit der Georgsmünzen führte bereits am Anfang des XVIII. Jahrhunderts Nachahmungen herbei. Manchmal entlehnte man nur die Idee, während die Komposition individuelle Lösungen fand. Die erste Nachahmung wurde vom Siebenbürger Goldschmied und Medailleur Georg Schuller in Hermannstadt geschnitten. Seine übrigen Medaillen stammen aus den Jahren 1709—11 und auch sein Georgstaler wird zu dieser Zeit entstanden sein (Nr 25). Diese ist eine Georgsmünze des sog. Siebenbürger Typs. Denselben, mit Schwert kämpfenden Ritter vom Siebenbürger Typ sehen wir mit geringer Abweichung auf dem Georgstaler des Meisters C. I. H. (Nr. 26): Carl Joseph Hoffmann aus Karlsburg, der zwischen 1713—38 dort arbeitete. Wir kennen von ihm viele Medaillen siebenbürgischer Beziehungen. Auf seinem Georgstaler ist die Gestalt des schlangenähnlichen Drachen sehr seltsam, das Prägebild der Rückseite gemahnt dagegen lebhaft an den Taler von Schuller. Der Taler ist auch in Gold geprägt bekannt. 3 0 Das ältere Schrifttum schreibt ihm noch 3 4 Stempelsammlung, IV. S. 1176. 3 6 Abschriften und Notizen aus dem Kammersarchiv zu Schemnitz, von weiland Sándor Plank (im Budapester Münzkabinett). 3 6 E. B. Goldener Sankt Georgstaler, Berliner Münzblätter, XXXVIII. 1917. S. 145-46.