HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
GEORGSMÜNZEN KREMNITZER PRÄGUNG
- 20 - \ jegyzései önmagukban csak holt betűk, azonban Göhl elkészítette e lecsapatok ceruza-dörzsöleteit is, melyek segítségével megállapíthatjuk, hogy milyen érmekről van szó. A régi leltár adatait pedig kiegészítik a Bécsben őrzött verőtövekről készült lenyomatok. Ugyanis Körmöcről 1773-ban minden régi verőtövet {elvittek Bécsbe. 2 1 Tehát az itt említett verőtöveknek is ott kell lenniök. A bécsi pénzverő valóban összesen 12 drb. régi Györgyérem verőtövét őrzi, tehát még hárommal többet is, mint amenynyit a leltár említ. Ezen adatok egybevetésével sikerült a fenti feljegyzéseket a dörzsöletekkel és verőtövekkel, majd továbbmenőleg tényleges érmekkel is azonosítani (az azonosítás eredményét jelentik a zárjelben levő számok a levéltári adatok után) és ily módon a kétségkívül Körmöcön vert érmeket csaknem feltétlen bizonyossággal megállapítani. Természetesen ezek a feljegyzések és verőtövek csak a kiindulási alapot jelentik, mert a mesterek szerinti osztályozásnál még sok más körülmény, mint stílus, mesterjegyek, esetleges datálási körülmények stb. is szerepet játszanak. A körmöci Györgyérmek érem művészeti szempontból egy hosszú fejlődés végső kifejlődését, illetve egyben végét is jelentik. Ugyanis 1508-tól kezdve a körmöci pénzverőben működött vésnökök emlékéremkészítői tevékenysége következtében a Körmöcön készült emlékérmek szakadatlan sorozata ismeretes. Ezek az érmek két határozott típusra oszthatók : címeres személyi érmek és biblikus érmek. Ez utóbbiakhoz kapcsolódnak a XVII sz.-ban készült egyéb ú. n. miscellán érmek is. Az érmek stílusban és teknikában egységes képet mutatnak. Ennek az a magyarázata, hogy készítőik Fueszl, Richter, Guet stb. német nevű, de többnyire körmöci vagy legalább is bányavárosi származású pénzverdéi vésnökök voltak. Valamennyien tehát azonos kultúrkör tagjainak tekinthetők. Ennek a virágzó éremtermelésnek jelentik a végét és nemzetközi népszerűségük következtében egyben a koronáját is a Györgyérmek. A XVIII. 2 1 Errenézve idézhetjük a Stempelsammlung adatát, mely szerint 1774. júl. 16-án a Hofkammer felszólította a körmöci pénzverőt, hogy Mária Terézia születése óta milyen emlékérmek készültek ott és ha régi emlékérem verőtö\ek vannak ott, azokról lenyomatot küldjenek. Erre válaszolta a pénzbecsőr 1774. júl. 29.-én, hogy az itt volt verőtöveket a lenyomatokkal együtt már 1773. januárban elküldték a Főpénzverőbe. A pénzbecsőr akkor Paschal Josef v. Damiani (1765—80) volt. Stempelsammlung IV. 1176. I. Sicherlich wurden auch diese in Kremnitz hergestellt. Die Aufzeichnungen der Georgsserie sind: 10 Dukaten 40 mm (23) 5 „ 35 „ (16) 3 2 V 2 28 „ (19) 23 „ (20) 16 „ (22) Göhl verfertigte von den Bleiabschlägen Reibbilder, mit deren Hilfe festgestellt werden kann, um was für Medaillen es sich handelt. Die Angaben des alten Inventars werden noch durch die Abdrücke der in Wien aufbewahrten Prägestöcke ergänzt. Von Kremnitz wurden nämlich im J. 1773 alle alten Prägestöcke nach Wien übergeführt. 2 1 Es müssen demnach die hier erwähnten Prägestöcke dort noch vorhanden sein. Im Wiener Hauptmünzamt befinden sich tatsächlich die Prägestöcke von 12 alten Georgsmünzen, also um 3 mehr, als im Inventar angeführt sind. Durch Vergleich dieser Angaben mit den Aufzeichnungen, Reibbildern und Prägestöcken gelang es diese unter sich und mit wirklich vorhandenen Medaillen zu identifizieren (die nach den Inventarangaben stehenden eingeklammerten Nummern bedeuten das Ergebnis der Identifizierung) und auf diese Art die zweifellos in Kremnitz geprägten Münzen mit Sicherheit zu bestimmen. Auf diesem Ausgangspunkt beruht die fernere Klassifizierung nach Künstlern mit Berücksichtigung anderer Angaben, wie der Stil, die Meisterzeichen und ew. Umstände der Datierung usw. Die Georgsmünzen von Kremnitz bedeuten in künstlerischer Hinsicht die Endperiode eines langen Entwicklungsganges bezw. das Ende desselben. Es ist nämlich seit 1508 infolge der diesbezüglichen Betätigung der hiesigen Eisenschneider eine ununterbrochene Reihe der in Kremnitz hergestellten Medaillen bekannt. Diese lassen sich in zwei pregnante Typen teilen : Personalmedaillen mit Wappen und biblische Medaillen. Den letzteren schliessen sich die übrigen, sogenannten miscellanen Medaillen des XVII. Jahrhundertes an. Sowohl im Stil, als in 2 1 Nach der Stempelsammlung forderte die Hofkammer 16. Juli 1774 das Kiemnitzer Münzamt auf, anzugeben, was für Medaillen dort seit der Geburt Maria Theresia geprägt wurden, und sollten sich dort alte Prägestöcke befinden, so sind von diesen Abdrücke einzusenden. Darauf antwortete der Wardein 29. Juli 1774, dass die dortigen Prägestöcke sammt deren Abdrücken bereits im Jänner 1773 dem Hauptmünzamt eingesandt wurden. Der Münzwardein war damals Paschal Josef v. Damiani (1765-80). Stempelsammlung IV. S. 1176.
