SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE BACKÖFEN
- 98 — darabok száma alapján rajzoltam meg a ház kemencéjét (442). Az agyagból égetett téglavörösszínű kemenceszemek mellett néhány helyen grafitos agyagból készült kemenceszemeket is találtam (447—449). Ezek mindig olyan kemence omladékából kerültek elő, amelyeknek alapja nem kör vagy ovális, hanem négyszögforma volt. A grafitos agyagból készült kemenceszemek nagyobbak, jobbégetésűek, mint amelyet közönséges agyagból égettek. Benén és Mizsén négyszögletesalapú kemencék omladékából gyűjtöttem ilyen kemenceszemeket Átmérőjük 22—24 cm. Van közöttük négyszögletes (447) és háromszögletes tálforma (448). A kemence sarkaira olyan szemet használtak, amely egy nagyobb négyszögletes tálformából és egy keskenyebb vályúformából állott, a két részt pedig fonott díszítés foglalta össze (449). A négyszögletes alapú kemencék, illetve kályhák oldalrészei keskenyebbek az előrészüknél. Az oldalakra tehát keskeny, vályúforma kemenceszemeket használtak (455) Megrajzoltam egy négyszögletes alapú kemence, jobbanmondva kályha feltételezhető formáját, amely grafitos anyagú kemenceszemekből készült (456). Az elpusztult községek kemenceomladékai között olyan agyagból égetett négyszögletes lapocskák kerültek elő, melyeket középső részükön bevágtak és a bevágott részt peremszerűleg lehajtották (457). Valószínű, hogy ezeket a kemence felső szélén befejezésül és díszül alkalmazták. Alkalmasint a középkori várak pártázott bástyaperemét akarták utánozni ezekkel. Használatuk nem mondható általánosnak. Alföldünkön csak itt-ott akadtunk reájuk. Ásatásaink eddig nem szolgáltattak adatokat arra, vájjon a XV.—XVI. sz.-beli házak szobáit lepadlásolták-e ? Kérdés, volt-e a kemence füstjének elvezetésére kémény ? 1935ben Lakiteleken az egyik ház omladékából olyan tárgy került elő, amely minden valószínűség szerint füst elvezetésre szolgált. Fél méter hosszú, agyagból égetett széles cső, melynek mindkét vége kiszélesedik és nyitott (458). Az egyik oldalán lévő négyszögletes kivágás rendeltetését megfejteni nem tudjuk. Belső része erősen kormos volt, s így csak a kemence füstvezető kürtőjére gondolhatunk. A változatos formájú kemenceszemek általános elterjedésére hosszú időre volt szükség. Ha tekintetbe vesszük, hogy a XVI. sz. első felében a mohácsi vésszel kapcsolatos háborús, Es kostete geraume Zeit, bis sich diese Kacheln von mannigfaltiger Form allgemein verbreiteten. Wenn man in Betracht zieht, dass die unruhigen Zeiten nach der Niederlage von Mohács für das Verbreiten solcher Ofen sehr ungünstig waren, so muss angenommen werden, dass das zweizeilige Haus und der Kachelofen sich in Niederungarn erst gegen das Ende des XV. Jahrhundertes verbreitet haben. Aus obigen Ausführungen geht hervor, dass obwohl die Ofenkachel aus dem Westen stammt, sie sich in Niederungarn früher eingebürgert hat, als bei dem Bauerntum in Österreich. In Baracs wurde aus den Trümmern des dortigen Herrschaftshauses das Bruchstück einer feingearbeiteten, grünglasierten Ofenkackel ge455. Vályúforma kemenceszem. — Trogförmige Ofenkachel. 456. Négyszögletes alapú kemence rajza. — Rekonstruierte Wände eines Kachelofens. sammelt, deren durchbrochene Vorderplatte durch einen gotischen Kirchturm und ein Fenstermotiv verziert war (459). Das andere Bruchstück rührt von einer hellgrünglasierten Kachel her, auf welcher in einer gotischen Fensternische ein Ritter mit Schwert in seiner Rechten dargestellt wird (460). Bei demselben Gebäude wurden noch mehrere blau oder grün glasierten Bruchstücke mit Wappenschmuck oder anders verziert vorgefunden. Der grosse Unterschied zwischen den unglasierten Bauernkacheln und den fein und kunstvoll ausgeführten glasierten Kacheln der Herrschaftshäuser bekräftigt noch mehr das Erkenntnis der allgemeinen Verbreitung der Ofenkacheln bei unserem Volke in Niederungarn.
