SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
VORWORT
- 8 sének szánta, nemcsak arról tanúskodik, hogy ő problémáinak mennyire mélyére akar hatolni, hanem arról is, hogy a néprajz és a régészet együttműködése milyen termékeny eredményre vezethet. Szabó Kálmán ásatásai egészen új világot vetnek az Árpád- és Anjoukori, vidéken élő magyarság anyagi műveltségének alakulására. Munkájában tárgyi bizonyítékokat kapunk egyes ősi elemek fennmaradásáról, új műveltségi elemek elterjedéséről. Ebből a munkából még egy következtetést kell levonnunk: azt, hogy milyen sok mondanivalója lehet még az ásónak azokról az időkről, amelyekről eddig leginkább csak írott forrásokból szereztünk tudomást. Hálával és tisztelettel kell megemlékeznünk Kecskemét városáról, amelynek bölcs vezetői szerető megértéssel támogatják szép múzeumuk fejlődését. Az ő támogatásuk tette lehetővé ennek a becses anyagnak összegyűjtését, amelynek kiadását még a Bibliotheca Humanitatis Historica kiadványunknak nyújtott tetemesanyagi segéllyel is előmozdították. Köszönettel emlékezünk meg még a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségéről is, amelynek engedélyével a Kecskeméti Múzeum dotátiójának egy részével szintén hozzájárul kiadványunk költségeinek fedezéséhez. Gróf Zichy István a Magyar Történeti Múzeum főigazgatója diese Publikation der Ausgrabungen die Ergänzung seiner bisherigen ethnographischen Forschungen, welche den Nachweis zu erbringen berufen sind, dass durch die enge Kooperation von Archäologie und Ethnographie sich bedeutende Resultate erzielen lassen. Die Ausgrabungen Kálmán Szabó's werfen ein ganz neues Licht auf die Sachkultur des Landvolkes der Árpádén- und Anjouenzeit : das Fortleben der uralten und das Auftreten neuerer Kulturelemente wird durch Sachfunde erwiesen. Aus den Ergebnissen dieser Arbeit gewinnt man die Uberzeugung, dass der Spaten bei der Ergründung der Probleme jener Zeiträume, welche bislang zumeist nur aus schriftlichen Quellen bekannt waren, auch in der Zukunft eine bedeutende Rolle spielen wird. Auch der Stadt Kecskemét müssen wir Achtung und Dank zollen, deren einsichtsvoller Magistrat das Gedeihen seines schönen Museums verständnisvoll fördert. Seine materielle Unterstützung ermöglichte sowohl das Aufsammeln dieses wertvollen Materials, als auch die Veröffentlichung desselben in der Bibliotheca Humanitatis Historica. Unser Dank gebührt auch dem Landesinspektorate der öffentlichen Sammlungen, mit dessen Bewilligung das Museum zu Kecskemét uns einen Teil seiner Dotation als Beitrag der Druckkosten dieser Ausgabe zur Verfügung stellen konnte. Graf Stefan Zichy Generaldirektor des Ungarischen Historischen Museums