SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE KIRCHEN AUS DEM MITTELALTER
- 131 — döngöltek, hogy a falak biztosabban álljanak. A falakhoz használt terméskövet Alföldünkön bányászták. A kecskeméti református templom 1686. évi építéséhez Olaj bég 200 szekér követ enged vágatni orgoványi pusztáján. Halas környékén ma is vágják az Alföld ezen egyedüli kövét s tanyák építkezésénél használják. Jobbminőségű, Budáról vagy messzebb vidékről való homokkövet, amit úgy kellett a Dunán ideszállítani, középkori templomainknál keveset használtak fel. Legfeljebb az ajtók lábazatai vagy az ablakpárkányok készültek ilyenből. Ahol terméskövet nem vághattak, ott téglából építkeztek. A terméskövet kevés faragással tették alkalmasabbá az építkezésre. Ugy látszik, hogy az összerakott köveken, vagyis magán a falon oltották meg a meszet. A megmaradt falakból látjuk, hogy erősen és jól építkeztek. A feltárt templomok közül néhánynak alaprajzát bemutatom. Ezekből elsősorban azt látjuk, hogy alföldi községeink templomai igen kicsinyek voltak. Belviláguk nem több 8—12 mnél és ritkaság számba megy az olyan templom, mint a baracsi, amelynek hossza 17'75 m volt. Még ennél is nagyobb az alsómonostori templomrom ; ez 25 m hosszú és 13 m széles. A templomok mind egyhajósak. A templom alaprajzokon a feketére festett részek a föld felett a mai napig fennálló falakat jelentik. A legelső templomromot 1923-ban ásattam fel a Kecskeméthez közel eső Borbásszállás pusztán. A templom falának ekkor még egy darabja a föld felett fennállt. A templom hossza 623 Saroklevél a benei templomból. Eckverzierung aus der Kirche zu Bene. 12'80 m. Hajójának átmérője 5'40 m. A félköralakú apsis átmérője 4'20 m. Alaprajza mutatja, hogy a románkorban épült, de a sugárirányban kiugró támpillérek tanúsága szerint később a gót stil korában átalakították (617). A templom építőanyaga terméskő és tégla. A benei puszta templom kiásott falmaradványai arról tanúskodnak, hogy a román korchen werden hier dargestellt. Diese Kirchen waren sehr klein. Der Innenraum misst zumeist nicht mehr als 8—12 m und kommen grössere nur ausnahmsweise, so in Baracs eine 17 75 m und in Alsómonostor eine 25 m lange und 13 m breite vor. Alle diese Kirchen sind einschiffig. Auf den Abbildungen sind die heute u 4+00 J 622. A kerekegyházi templom alaprajza. Grundriss der Kirche zu Kerekegyház. noch oberirdischen Teile der Mauern mit schwarzer Farbe markiert. Die erste Ruine wurde im Jahre 1923 zu Borbásszállás unweit Kecskemét ausgegraben. Die Mauern waren damals noch zum Teil oberirdisch. Länge der Kirche 12 80 m, Schiffsbreite 5'40 m, Durchmesser der halbrunden Apsis 4'20 m. Ihr Grundriss bezeugt, dass die Kirche ursprünglich im romanischen Stil erbaut und später zur Zeit der Gotik, mit radial stehenden Strebepfeilern versehen und umgebaut wurde (617). Ihre Baumaterialien sind Steine und Ziegel. Die aufgedeckten Uberreste der Kirchenmauern von Benepuszta bezeugen, dass hier im romanischen Zeitalter eine kleinere, einschiffige Kirche mit halbkreisförmiger Apsis bestand, die aller Wahrscheinlichkeit nach während des Tatarenzuges im Jahre 1242 zerstört wurde (618). Dies wird nicht nur durch den romanischen Grundriss und durch die zahlreichen Gräberfunde des Friedhofes aus dem XI. —XII. Jahrhundert, sondern auch durch eine Eckverzierung bewiesen, die sich unter den Trümmern vorfand (623). Im XIII. Jahrhundert wurde die Kirche umgebaut und vergrössert ; eine Sockel deutet auf dieses Alter hin (624). Es wurde noch
