SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

EIN FISCHERDORF AUS DEM XVI. JAHRHUNDERTE

- 128 — talált darabok egyrészét csak nagyjából vagdos­ták el, faragták és fúrták ki, egyrésze azonban szépen csiszolt. Kivételesen egy egész lábszár­csontból készült hálónehezék is került elő (606). Gyakoriak a házak omladékában az agyag­ból égetett hálónehezékek. Formájuk azonos a maiakkal s a háló alsó inára való felkötéshez 615. Hálónehezék súly. — Grösserer Beschwerer. két lyuk van rajtuk (606,611—612). Van közöt­tük egy olyan, amelynek egyik oldalán négy kis benyomott kör látható ; lehetett az egyéni jegy vagy díszítés is (611). Igen jelentős az itt talált kecekő (610), melyet a hegyes vagy gu­szakece keresztfáin, annak súlyozására hasz­náltak. Nagyságra, formára teljesen azonos a ma használatos kecekővel. Találtam még két, téglá­ból faragott hálónehezéket, melyeket a kece fará­ra vagy a nagyháló zsákjára használhattak (613— 614). Egy nagyobb hálónehezék a hosszú hasz­nálat után simára kopott. Valószínűleg a nagy­háló apacsán vagy fentőn használhatták (615). Jelentős a kerekalakú jégpatkó, mert ez a forma ma már ritka (616). A talált tárgyak azt tanúsítják, hogy a gu­szakecét, nagyhálót, fentőt használták. Jégpatkók bizonyítják a jég alatti halászatot. Nagyértékűek e tárgyak, mert a halászat ősfoglalkozás, annak ismeretét a magyarság Ke­letről hozta magával és mai hazánk területén századokon át előszeretettel űzte és folytatta. A halászat ősi módja szerszámokban, fogási módokban apáról-fiúra szállt. A most Lakitele­ken talált tárgyak méginkább megerősítik ha­lászszerszámaink ősi voltát. selben zu diesem Zweck benützt wurde. Die Knochen wurden teils nur obenhin ausgeschnitzt und durchbohrt, teils schön geschliffen und po­liert. Ausnahmsweise kam auch ein Netzbe­schwerer aus ganzem Knochen vor (606). Aus den Trümmern wurden häufig aus Ton gebrannte Senker gehoben, deren Form der heu­tigen entspricht und auf deren Seiten zwei Lö­cher zum Anbinden derselben an die Grund­leine des Keitels diente (606, 611-612). Auf einem derselben sind noch vier kleine Kreise als Verzierung oder als Eigentumszeichen ein­gedrückt (611). Von besonderer Bedeutung ist ein Senkstein (610), der an den Querhölzern des Wirr-Keitels zum Beschweren derselben diente und dessen Grösse und Form den heutigen ganz entspricht. Es wurden auch zwei aus Ziegelstein geschnitzte Netzbeschwerer (Steissteine) vorge­funden, die an die Spitze des Netzes gebunden waren (613—614). Ein grösserer Beschwerer war infolge der langen Benützung glatt gewetzt. Wahrscheinlich wurde derselbe auf dem Spreiz­knüppel des Netzes oder auf dem zum Aufsu­chen der Angel dienenden Haken befestigt (615). Die Form des ebenfalls hier vorgefundenen Eis­spornes (616) kommt heute sehr selten vor. 616. Jégpatkó. — Eisspom. Alldiese Geräte bezeugen, dass hier die Suchfischerei mittels Keitelnetze betrieben wurde. Im Winter wurde unter dem Eise gefischt. Die Fischerei war eine aus dem Osten mit­gebrachte Urbeschäftigung des Ungartums und wurde auch in der neuen Heimat viele Jahr­hunderte hindurch auf derselben Art mit den­selben Geräten weiterbetrieben.

Next

/
Thumbnails
Contents