SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

EIN FISCHERDORF AUS DEM XVI. JAHRHUNDERTE

- 128 — talált darabok egyrészét csak nagyjából vagdosták el, faragták és fúrták ki, egyrésze azonban szépen csiszolt. Kivételesen egy egész lábszárcsontból készült hálónehezék is került elő (606). Gyakoriak a házak omladékában az agyagból égetett hálónehezékek. Formájuk azonos a maiakkal s a háló alsó inára való felkötéshez 615. Hálónehezék súly. — Grösserer Beschwerer. két lyuk van rajtuk (606,611—612). Van közöttük egy olyan, amelynek egyik oldalán négy kis benyomott kör látható ; lehetett az egyéni jegy vagy díszítés is (611). Igen jelentős az itt talált kecekő (610), melyet a hegyes vagy guszakece keresztfáin, annak súlyozására használtak. Nagyságra, formára teljesen azonos a ma használatos kecekővel. Találtam még két, téglából faragott hálónehezéket, melyeket a kece farára vagy a nagyháló zsákjára használhattak (613— 614). Egy nagyobb hálónehezék a hosszú használat után simára kopott. Valószínűleg a nagyháló apacsán vagy fentőn használhatták (615). Jelentős a kerekalakú jégpatkó, mert ez a forma ma már ritka (616). A talált tárgyak azt tanúsítják, hogy a guszakecét, nagyhálót, fentőt használták. Jégpatkók bizonyítják a jég alatti halászatot. Nagyértékűek e tárgyak, mert a halászat ősfoglalkozás, annak ismeretét a magyarság Keletről hozta magával és mai hazánk területén századokon át előszeretettel űzte és folytatta. A halászat ősi módja szerszámokban, fogási módokban apáról-fiúra szállt. A most Lakiteleken talált tárgyak méginkább megerősítik halászszerszámaink ősi voltát. selben zu diesem Zweck benützt wurde. Die Knochen wurden teils nur obenhin ausgeschnitzt und durchbohrt, teils schön geschliffen und poliert. Ausnahmsweise kam auch ein Netzbeschwerer aus ganzem Knochen vor (606). Aus den Trümmern wurden häufig aus Ton gebrannte Senker gehoben, deren Form der heutigen entspricht und auf deren Seiten zwei Löcher zum Anbinden derselben an die Grundleine des Keitels diente (606, 611-612). Auf einem derselben sind noch vier kleine Kreise als Verzierung oder als Eigentumszeichen eingedrückt (611). Von besonderer Bedeutung ist ein Senkstein (610), der an den Querhölzern des Wirr-Keitels zum Beschweren derselben diente und dessen Grösse und Form den heutigen ganz entspricht. Es wurden auch zwei aus Ziegelstein geschnitzte Netzbeschwerer (Steissteine) vorgefunden, die an die Spitze des Netzes gebunden waren (613—614). Ein grösserer Beschwerer war infolge der langen Benützung glatt gewetzt. Wahrscheinlich wurde derselbe auf dem Spreizknüppel des Netzes oder auf dem zum Aufsuchen der Angel dienenden Haken befestigt (615). Die Form des ebenfalls hier vorgefundenen Eisspornes (616) kommt heute sehr selten vor. 616. Jégpatkó. — Eisspom. Alldiese Geräte bezeugen, dass hier die Suchfischerei mittels Keitelnetze betrieben wurde. Im Winter wurde unter dem Eise gefischt. Die Fischerei war eine aus dem Osten mitgebrachte Urbeschäftigung des Ungartums und wurde auch in der neuen Heimat viele Jahrhunderte hindurch auf derselben Art mit denselben Geräten weiterbetrieben.