SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

GERÄTSCHAFTEN DES HAUSHALTES

- 116 — lemezből készült tárgyat találtam, melynek egyik oldala 3 kis hegyben végződik (350). Nem tartható másnak, mint a szövőszéknél használt feszítőfa végződésnek. Sok ház omladékában találtam erősen elkoptatott marha- vagy lólábszár csontokat; bőrdörgölésre vagy fényesítésre szolgálhattak. De inkább a takácsok által még korunkban is használt vászondörgölő csontoknak tarthatók (556). A XV.—XVI. sz. háztartási eszközei bizonyára nagyrészt fából, gyékényből készültek és romlandó anyaguk folytán nyomtalanul elpusztultak. A magyarság konyhájához, étkezéséhez a szomszédos népektől sok mindent vett át, de azt tovább is fejlesztette. Gombóc Zoltán a magyar ételnevek eredetéről írt munkájában kimutatta, hogy ételneveink származásukat tekintve 6 csoportba oszthatók 4

1 Vannak honfoglalás előtti, ugor eredetű és régi török jövevény szavaink, azután szláv, oláh, olasz és balkáni eredetű szavaink. Azonban e téien bármit vettünk is át az idegenektől, abból magyar kézen lett valami. Igen tanulságos példa erre „káposzta" szavunk, melyet szláv népektől kölcsönöztünk. Mint Bátky mondja: „a körülöttünk lakó népek mindnyájan ismerik a fejes káposztát, eszik is bőven valamennyien, de csak kezdetlegesen elkészítve, legtöb'bnyire savanyúan, nyersen, vagy legfeljebb párolva, zsír és hús nélkül, míg mi nagyon sokféleképen, ízletesnél-ízletesebben tudjuk elkészíteni".

4

2 breit. Ihre Ausarbeitung und Verzierung ist eine bessere, als die der Spinnwirtel des XII.

—XIII. Jahrhundertes. Bei der Ausgrabung eines Hauses kam eine aus Bronzeplatte angefertigte Hülse mit drei Stiften zum Vorschein, welche wahrscheinlich am Ende einer Spannlatte des Webstuhles befestigt war (520). Unter den Trümmern der Häuser wurden mehrfach stark abgewetzte Beine von Hornvieh und Pferde vorgefunden, die entweder zum Abreiben und Glätten der Häuter oder vielmehr zum Abreiben der Leinwand gedient haben, wie dies noch heute bei unseren Webern gebräuchlich ist (556). Die Sachgüter des Hausrates im XV.— XVI. Jahrhundert wurden gewiss grösstenteils aus Holz oder Riedgras erzeugt und sind zufolge ihres vergänglichen Materials spurlos zugrundegegangen. Das Ungartum hat zum Küchengebrauch von den Nachbarvölkern vieles übernommen, hat aber auch das Übernommene fortgebildet. Zoltán Gombóc führt aus, dass die Namen unserer Speisen in 6 Gruppen geteilt werden können.

4

1 Es gibt Wörter aus der Zeit vor der Landnahme, solche ugrischen Ursprunges und alte türkische Lehnwörter, ferner Wörter slawischen, walachischen, italienischen und balkanischen Ursprungs Das Übernommene wurde vielfachen Wandlungen unterworfen und hat zumeist ein ungarisches Gepräge erhalten. Ein lehrreiches Beispiel ist das aus dem Slavischen entlehnte ungarische Wort „káposzta" (Kraut). Bátky führt aus, dass das Weisskraut unseren Nachbarvölkern wohlbekannt ist und von denselben mit Vorliebe genossen wird, aber nur auf primitiver Art zubereitet, meist gesäuert, roh oder gedünstet, ohne Fette und Fleisch, während dasselbe bei uns auf vielerlei Art und auf höchst schmackhafter Weise zubereitet wird.

4

2 4

1 Gombóc Z., Magyar Nyelv. 1905. 257 I. 4

2 Bátky Zs., A Magyarság Néprajza. I. k. 118 1. 4

1 Z. Gombóc, Die ungarische Sprache (ungarisch), 1905, S. 257. 4

2 Zs. Bátky, A a. 0. S. 118.