KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE I. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 1. (Budapest, 1936)

Tartalomjegyzék

Előszó Tízenkét évi kutató munka eredményeit foglalja össze e mű, amelyet kisebb terjedelemben 1925-ben a budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara doktori értekezésül fogadott el. A mű célja, a haláltánc és a halott-tánc keletkezéstörténeti problémájának megoldása, súlyos feladatok elé állított. A rendelkezésre álló adathalmaz és az ezután felkutatásra váró anyag nagy terjedelme több évtizedre kiterjedő munkát jelentene még munkatársak segítségének igénybevétele mellett is. Az adatként felhasznált szövegek és képek sokoldalú értelmezést kívánó bonyolult vonatkozásai arra kényszerítettek, hogy a motívumok jellegzetes alakulásait figyelembe véve az anyagot típusok szerint rendezve sorakoztassam fel s ilymódon könnyebb áttekinthetőséget tegyek lehetővé. Minthogy a szövegek és képek tekintélyes része minden törekvésem ellenére is hozzáférhetetlen maradt számomra, a szövegek kritikai kiadásának tervétől egyelőre elálltam, hiszen nem az egyes szövegek és képek aprólékos fejtegetésére, hanem a bennük kibontakozó motívumok átfogó, összefoglaló történetének megrajzolására vállalkoztam. A haláltánc és halott-táncnak keletkezéstörténetét a maga egész terjedelmében kívántam minden tekintetben kimerítő kutatás tárgyává tenni s épen ezért a képek és szövegek keletkezési körülményein és egymáshoz való viszonyukon kívül történetük egyéb apró részleteit nem vehettem figyelembe. Hogy a motívumok történetének az a fejlődési iránya, amelyet e könyvben forrástanulmányaim eredményeképen leírok, megfelel a valóságnak, ezt bizonyítják az itt közölt szövegek és képek. A kérdés további tanulmányozásának megkönnyítésére a szövegeket oly meszszemenő pontossággal rendeztem sajtó alá, hogy még kézirati helyzetükön, az eredeti írásjeleken, a gyakrabban előforduló íráshibákon sem változtattam abban a hitben, hogy a problémával foglalkozó szakember a hibákat amúgy is mint ilyeneket fogja felismerni. Elsődleges tudományos érdekeknek kívánok szolgálni, amidőn oly szövegeket és képeket is megjelentetek, amelyek már egyszer megjelentek nyomtatásban, de a motívumok egyes csoportjaihoz való viszonyuk nem domborodott ki eléggé, vagy — mult századbeli tudományos könyvekről lévén szó, amelyek a mai tudományos igényeknek még nem tehettek eleget — a szöveg kiadója sem a keletkezés időpontját, sem az írót, sem a szöveg lelőhelyét nem árulja el. Ez ismeretlen származású képek és szövegek lelőhelyét, keletkezési körülményeit, több esetben minden erőmegfeszítés ellenére magam sem tudtam felkutatni, de azért magát a szöveget, vagy képet mégis bátor voltam újra leközölni, mert a kérdéses tudományos művek egyike-másika szinte alig található még a legnagyobb európai könyvtárakban is és félő, hogy velük együtt a bennük megjelent, de a motívumok egyetemes történetével még kapcsolatba nem hozott szöveg vagy kép is feledésbe megy. Újra való megjelentetésük esetleg megkönnyíti lelőhelyük felfedezését s akkor a haláltáncprobléma megoldásában igen fontos szerephez juthatnak. Lehetséges, hogy nem egy véleményem, amelyet bátor voltam itt rögzíteni, idővel, a további kutatás folyamán, módosul, mégis szabad talán hinnem, hogy szerény munkámmal a művem céljához, a felvetett kérdés helyes megoldásához vezető utat járhatóbbá tettem. Szükségesnek tartom, hogy a jelen miiben felhalmozott anyag felosztásáról adjak áttekintést. A három kötetre tervezett munka a motívumtörténet egyes fejlődésfokainak bemutatására szolgáló szövegeket és képeket lehetőleg időbeli sorrendben és típusok szerint osztályozva foglalja egybe. A jelen kötet három részből áll. Az első rész az összes haláltáncmotívumok összefoglaló történetét adja rövid áttekintésben. A második rész a haláltánc három főés alapmotívumának az általános emberi jelképekből való kifejlődését tárja elénk. A harmadik rész két szakaszba bontva már egyes szövegeket tárgyal. Az első szakaszban oly szövegeket találunk, amelyekben az előbb említett három alapmotívum monologizált vagy dialogizált alakban nyert költői alkalmazást. A második szakasz szövegei ezeket az alapmotívumokat már szövegtörténeti hagyomány útján fennmaradt mondák, ill. legendák őstípusainak keretében mutatják be. A jelen mű anyagának kiegészítéséül ciklikusan még két másik művet szándékozom megjelentetni, amelyek közül az egyik Danse Macabre címen a középkori haláltáncirodalom történetét adja szövegekben és képekben, a másik pedig A mai haláltánc címen a modern haláltáncmotívumok sorsáról számol be. A Danse Macabre c. kötet két részre oszlik. Az első rész szövegeiben az Everyman-legenda és a Három élő és halott legendájának kölcsönhatása útján keletkezett halál- és halott-legendáknak