Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)

bői 3 tengelyes kolonnádos középszakasz lép előre, rajta timpanon és az említett óraműves kupola. 2. Lenta nyugati homlokzat cour d'honneur-ös elrendezésben ismétli az előbbit. Feliratai felcserélve: 1./ „Die ganze Lange der faciada gegen den grossen Hof." 2.1 „Die ganze Lange der Faciada gegen der Donau". 1758. Jelezve mindkettő: „Imitatus est Seb. Zeller, Cam. Calcogr." Wien Ho fkammerarchiv. Irodalom: Kapossy J.: Mária Terézia budavári királyi palotájának tervező mestere. Arch. Ért. 1928. 166-187. lap. (A rajz a kiállításon nem szerepel.) A budai királyi palota keleti homlokzata Royal Palace of Buda, east elevation A Nicolas Jadot által tervezett és 1753ig fő formáiban fel is épített palotát 1758. évi állapotában mutatja a Sebastian Zeller kezétől származó metszetről készült másolat,amely belsejében Nicolaus Pacassi császári főépítész, külsejében a kivitelező mester Oraschek Ignác keze nyomán létrejött változtatásokat is mutatja. A belsőben a Jadot-féle franciás ihletésű klasszikus lépcsőház megváltoztatása, a külsőben a középkupolák szokványos alakja mutatják a módosulást. Jadot párizsi vázlatkönyvében a kápolna a déli épületnégyszög szívében áll, nincs adatunk arra, hogyannak a nyugati homlokzat mögé helyezése nem szerepelt-e már Jadot kiviteli terveiben is. Sárgával, rózsaszínnel, szürkével színezett, lavírozott tus. 33,3 X 87,5 cm Magyar Építészeti Múzeum. Ltsz. 72.020. 22. Irodalom: Kapossy J.: Mária Terézia budavári királyi palotájának tervező mestere. Arch. Ért. 1928. 166-187. lap. - Voit P.: A budai várpalota interieurjei. Budapest Régiségei. 1955. 221-242. lap. - Voit P.: A barokk Magyarországon. Bp. 1970. 45—52. lap. — Voit P.: A francia barokk művészet jelenségei Magyarországon. Magyarországi reneszánsz és barokk. Bp. 1975. 451-478. lap. — Voit P.: Les inspirations françaises de l'art Baroque en Hongrie. Montauban, 1976. — Kelényi Gy.: Franz Anton Hillebrandt, Bp. 1976. 34-42. lap. - Pusztai L.: Az OMF Építészeti Múzeumának négyéves működése. Magyar Műemlékvédelem 1971-1972.(1977.) 102/a) A budai királyi palota pincerendszere, védmú'vei és melléképületei Ca ve-system, defences andoutbu iId ing s of the Royal Palace, Buda A budavári királyi palota 1749-ben elkezdett építkezéseivel kapcsolatos alapozási és felmérési rajz, amely Nicolas Jadot tervének kivitelezéséhez készült 1755 előtt. Az alapozásnál különösen a déli épület négyszög déli és nyugati szakaszán láthatólag felhasználták a középkori falakat. A terv rögzíti a nyugati — később Ybl Miklós által elbontatott — várfalat egész a nagy zwinger belső kapujáig, a keleti palotaudvart záró várfalat, a Savoyai-szobor helyén létezett téglányalakú díszkertet, ill. annak teraszépítményét és a Dunára lefutó északi kortina zárófalától az északkeleti kis bástyatoronyig húzódó védművet. A nyugati várfal alsó szintjéhez tapadnak az istállók, kocsiszínek és kocsislakások, az északi bejárat mellett lakások, a díszudvar kelet-nyugati axisában a nyugati várfalhoz támaszkodó hosszú pavilonépület. Publikálatlan. Egykorú másolat. Barnával, szürkével, zölddel színezett tus. 50,2 X 66,5 cm Magyar Országos Levéltár. Kormányhatósági fondokból kiemelt tervek, Kereskedelemügyi minisztériumi tervek (T 14), Nr. 1. BT. 5. Irodalom: Gerevich L.: A budai vár feltárt maradványainak leírása. Magyarország műemléki topográfiája IV. k. Szerk. Dercsényi D. Budapest műemlékei. Szerk. Pogány F. Bp. 1955. - U. ott: Gerő L.: A budai várpalota története 1541-től napjainkig. b) A budai királyi palota emeleti alaprajza Royal Palace of Buda, storey-plan A Mária Terézia-kori palota Jean Nicolas Jadot de Ville Issey császári főépítész tervei szerint 1749-1753 között emelt, s Nicolaus Pacassi császári főépítész által 1753-1754 között módosított alaprajza. A párizsi vázlatkönyvben az észak-déli axisba berajzolt kápolnát Jadot feltehetően még a kivitelezés megkezdése