Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)

árokkal övezett környezetben, több épületet ábrázol. Igy az egyemeletes bárói kastélyt, mellette a középkori, barokkizált kaputornyot, majd egyéb gazdasági épületeket és a tornyos, pártázatos középkori várat. A kép jobb sarkában magyar viseletű férfi és nő — nyilván a tulajdonos báró Harruckern Ferenc és felesége — látható. Hátán felirat: „Gyulaier Schloss des Baron Haruckerns festette 1749-ben Hueber Antal capistranus barát, báró Harruckern Ferencz udvari miséző papja Békés-Gyulán." 1749. Akvarellel színezett tollrajz. 50,1 X 74,4 cm Magyar Országos Levéltár. Károlyi család levéltára (T 20), 58. Irodalom: Voit P.: Beszámoló . . . Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Bp. 1964. 258. I. 244. kép. 80. Eperjes Eperjes Barkóczy Ferenc egri püspök eperjesi egyházlátogatása alkalmából 1749. augusztus 14-én rajzolta Andreas Fucker. A bal sarokban fönt puttókkal, püspöksüveggel koronázott, akantuszágaktól övezett oválisban Barkóczy összes címeinek felsorolása, mellette oválisban Barkóczy grófi koronás, apátkalapos címere. Jobbra fönt Eperjes város falakkal övezett madártávlati térképe, alatta sas csőrében tartott EPERJESSINUM feliratú keretben Eperjes látképe mondatszalagokkal és „Prospectus ab Oriente" felirattal. Az alsó és felső részen hullámos vonulatban a püspök érkezését ábrázoló menet, elől kb. ötven lovas hajdú, hatlovas hintósor, málhás szekerek haladnak a város mellett felvert sátortábor felé, amelynek szélén több nagyméretű díszsátor áll. Ugyanezt így írja le a krónikás: „Barkóczy püspök Eperjes városának szép kies mezein napokig mulatott kíséretével együtt, felvont, csinos, pompás és gyönyörű sátrak alatt az összegyűlt sokaságú nép szemeláttára ebédelt ..." Alul középen jelezve: „Delineationem hanc humillima Animi Observantia offert Andreas Fucker Eperjessiensis". 1749. Eperjes. Színezett tollrajz. 47 X 60,3 cm Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár III. Nr. 34. Irodalom: Felsőmagyarországi Minerva, 1832. - Voit P.: Régi magyar otthonok. Bp. 1943. 43. I. 81. Az egri minorita templom előtérve Minorite church, Eger, design A kéttornyos homlokzathoz kettőzött díszlépcső vezet. A köralaprajzú templomot kívül pilléreken nyugvó árkádos kolonnád öleli körül, a belső térben a hat egymással szembenéző mellékoltárfülkét kettőzött oszlopok tagolják, a hátralépő négyzetes szentély két oldalán sekrestyék, majd a kolostorfolyosók illetve a helyiségek kezdő szelvénye. 1750 körül. Jelezve lent középen: „Joseph Schaufler." Schaufler egri kőművespallér G. B. Carlone mellett működött Egerben,ahol működése 1725— 1769 között mutatható ki. Barnával színezett tus. 68 X 47 cm Heves Megyei Levéltár. Érseki Gazdasági Levéltár, Tervek 11.1 Alla. Irodalom: Voit P.: Az egri főszékesegyház. Eger. 1933. 12. I. 1. kép. (A szerző ekkor a székesegyházhoz készült tervnek vélte.) — Voit P.: Kunstgeschichtliche Ursprung der Minortenkirche in Eger. (Zum Lebenswerk Kilian Ignaz Dientzenhofers) Acta Hist. Art. Bp. 1965. Tom. XI. fasc. 1-2. 152-53. I. 6—7. kép. — Magyarország műemléki topográfiája. Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi D.-Voit P.: VII. k. Bp. 1969. Voit P.: Mesterek adattára: SCHAUFLER (SCHÄUFFLER) József. (György?) 395. I. 360-361. képek. 82. Az egri minorita templom előtérve Minorite church, Eger, design A hosszmetszeti rajz az oszlopokon nyugvó tornyot szobordíszes balusztrádjával, tört párnatagos kecses sisakjával külsőleg mutatja, a centrális belsőtérben a mellékoltárfülkéket magas lábazatból induló páros szabad oszlopok választják el egymástól s ezek hordják a többszörösen tagolt főpárkányt, amelyről sugárhevederek emelkednek a lanterna gyűrűjéig.