Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)
irányítja. A linzi karmeliták női rendjének templomát már önállóan tervezi, ez a győrinek szinte hasonmása. Ugyancsak az ő műve Spital am Phyrn apátsági temploma, melyet legutóbbi időkig ugyancsak Michael Prunner művének tulajdonítottak, holott az Wittwer zirci cisztercita templomának mása. Győrben az ő tervei szerint 1726-ban módosítják a jezsuita templom homlokzatát, felépíti a „magyar ispita" templomát, a kálvári kápolnát és a stációkat, Pannonhalmán a kolostor barokk szárnyát a díszes refektóriummal, Zircen a ciszterciták kolostorát és templomát. Veszprémben a románkori székesegyház barokk homlokzata, Sümegen a ferences templom, Tihanyban a bencés apátsági templom és Pápán, halála után,de tervei alapján felépített pálostemplom egészítik ki gazdag oeuvrejét, amelyhez még a szakolcai és a csehországi Pacov karmelita templomai csatlakoznak. Wittwert főként a Spital am Phyrn-i mű kapcsolja a linzi, felsődunai körhöz, Prunner és Prandtauer építészetéhez. Linzből jön Paul Hatzinger a székesfehérvári karmelita és cisztercita (előbb jezsuita) templom építésze. Utóbbi perspektivikus rajzát a kiállítás is bemutatja (65. kat. sz.). Matthias Kayr Budán letelepedett kőművesmester a Linz melletti St. Flóriánból származik s résztvesz Wittwer zirci művének kivitelezésében. A „dunai barokk építőiskolá"-nak nevezett mesterkör a XVIII. század eleji magyarországi építészetnek is jelentős tényezője. Különös jelentősége van a temesvári püspöki székesegyház most előkerült tervsorozatának (32. kat. sz.). A „Kari Joseph Römmer Provicial Ingenieur" által szignált rajzok Fischer von Erlach császári főépítész eredeti tervei alapján készültek. Ezt bizonyítja a homlokzati tornyok biverzális sisakmegoldása, tehát annak az állapotnak a rögzítése, amikor még nem döntötték el véglegesen, melyik változat kerüljön kivitelre. Talán a leglátványosabb és grafikailag igen magas színvonalú Franz Anton Pilgram Alsóausztria tartományi építőmesterének kezétől származó madártávlati terv 1739-ből. A bravúros könnyedséggel papírra varázsolt szentgotthárdi kolostoregyüttes, környezetében a kor ünnepeinek és hétköznapi tevékenységeinek eleven életképeit örökítette meg a kitűnő bécsi mester, akinek időrendben később készült terveire még visszatérünk (33-34. kat. sz.). Budapest egyik legnemesebb építményének a budai jezsuiták egykori - Szent Anna — templomának Hámon Kristóf által 1740-ben készített alap- és homlokzati tervét Nöpauer Mátyás Mainzból Budára származott kőművesmester a kivitelezés során részben megváltoztatta ugyan, mégis Hámon terve alapvetően nem módosult (35. kat, sz.). A budai várpalota bonyolult építéstörténetét is illusztrálja néhány lap. A Hölbing János által 1722-ben tervezett déli épületnégyszög és szárnyépület felvételi rajzait Johann Matthey mérnökszázados készítette 1742-ben (37. kat. sz.). A párizsi Bibliothèque Doucet őrzi Jean Nicolas Jadot baron de Ville Issey császári főépítész vázlatkönyvét, amelyben a ,, Chateau de Bude, execute" feliratú vázlatrajz a budai várpalota Jadot által 1748-ban elkezdett építésének alaprajza látható (77. kat. sz.). Bár a királyi palota külsejét a további bővítések és építkezések jelentősen megváltoztatták, Jadot szellemes alaprajzát mindvégig megtartották. A bécsi Hofkammerarchivban őrzött Sebastian Zeller 1758. évi másolatai dokumentálják a palota egykori homlokzatait és dísz lépcsőházát (99—100. kat. sz.). Utóbbi ünnepélyes, klasszikus fogalmazású franciás térkompozíciója híven tükrözi Jadot művészetét. A XVIII. század grafikai gyakorlatának egyedülálló emlékcsoportja a győri jezsuita rendházból származó konvolutum. Ebben a XVII. század végétől kezdődően különböző jezsuita templomok berendezési tárgyainak terveit ill. rajzait gyűjtötték össze. Az anyag zömmel a győri Szent Ignác templom — az 1740-es évek folyamán végbement — újraberendezésének idejéből való, de számos igen színvonalas építészeti műrészlet rajza is gazdagítja e gyűjteményt. A sort a szakolcai jezsuita kolostor refektóriumába nyíló díszkapu keretének finoman színezett terve nyitja meg (19. kat. sz.). A tervek általában — a kor szokása szerint — biverzálisak, azaz a függőlegesen húzott középvonaltól jobbra-balra változatokat kínálnak a megrendelő számára.
