Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A raigerni (Rajhrad) Szent Péter és Pál bencés apátsági templom freskói

Josef Winterhaider: Krisztus színeváltozása, 1776. Raigern (Rajhrad), a bencés templom szentélyfreskója Péter alakja is központi szerepet játszik, mindenekelőtt az evangéliumi szakasz értelmezésekor - kiválóan illik a szentély funkciójához, ahol (térben is) a liturgia legfontosabb eseményei játszódnak (Mt 17,1-9). Adja magát a lehetőség, hogy Krisztus színeváltozásának motívuma a szentélyben oltáron létrejövő eukarisztikus átváltoztatással összekapcsolódjék.

95 Winterhalder a kupola központi képének megalkotását a főoltár feletti apszis lezárásának kifestésével és a csegelyekben elhelyezkedő négy evangélista figuráinak elkészítésével egyszerre időzítette. Az 1778 második felében vagy esetleg a következő év elején grisaille-technikával megfestett és a szentély oldalfalán található két kolostori címer egyértelműen Winterhalder keze nyomát őrzi, mindenekelőtt a figurális részeket tekintve, hiszen a pajzsot mindkettőn Szent Péter és Pál tartja.

96 Az evangélisták ábrázolása a pöltenbergi típusokhoz áll közel, de az arcok sajátos vonásai és egyedi attribútumaik (például Máté esetében Jézus családfája) által el is térnek attól.

97 Nem feledkezhetünk meg Szent Lukács alakjáról sem, arról a szentről, aki Winterhalder életművében különösen fontos helyet foglal el.

98 Szent Lukács ábrázolása a Mária-kegyképpel összefüggésben, illetve az a kedvelt jelenet, melyben „Lukács lefesti Szűz Máriát" nem más, mint egy továbbfejlesztett ikonográfiái típus. Winterhalder sajátosan dolgozta fel ezt a témát, mindenekelőtt a négy evangélistát és a négy egyházatyát ábrázoló saját festményciklusa egyik képén. A képek ma a Neu Reisch-i (Nová Rise) premontrei kolostor gyűjteményében találhatók (kat. II. 7-9.). Szent Lukács itt egy Mária-képet fest; konkrétan a brünni Szent Tamás-templom Szűz Mária-képét (Gemma Moraviae/MorvaországÉkessége), melynek 1736-os megkoronázását a hívek nagy érdeklődése övezte. Szűz Mária alakját számos metszeten és festett - „érintett" - másolaton vagy illusztráción megörökítették; ezek az ábrázolások képezték a koronázás alkalmából megjelent nyomatok alap-