Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A raigerni (Rajhrad) Szent Péter és Pál bencés apátsági templom freskói

támpontot nyújtanak a festő korai alkotásai és a Winterhalder nagybátyját is foglalkoztató dominikánus rend kapcsolatáról. Az újonnan Winterhaldernek tulajdonított művek közé tartozik az 1770-es évek első feléből származó expresszív Krisztus megkeresztelése is, amely Alt-Petrein (Stary Petrin) Keresztelő Szent János lefejezése-templomának főoltárát díszíti. Az 1770-es évek közepén készült a három kép közül kettő, amelyek a nikolsburgi (Mikulov) káptalan történelmi pillanatait örökítik meg.

74 E képekhez köthető a seelowitzi (Zidlochovice) esperes, Johann Sarkander Jeschek gyűjteményéből származó Kinyilatkoztatás Szent Ágostonnak és Szent Norbertnek, illetve Az uralkodó (Szvatopluk fejedelem?) megkeresztelése témájú kabinetkép is (kat. II. 17, II. 18.). Az 1773-as év az eddigi szakirodalomban Winterhalder esküvőjének évét jelöli, és azt az időpontot, amikor a festő végérvényesen Znaimban telepedett le.

75 Winterhalder azonban a znaimi anyakönyv tanúsága szerint csak tíz évvel később, azaz 1783. szeptember 14-én nősült meg, amikor is Franziska Hirdlt, a Znaim melletti Frischau (Bfezany) pincemestere és felesége, Anna Christine leányát vette nőül.

76 Egy év sem telt el, amikor 1784. április 22-én megszületett Theresie lányaik, akinek keresztszülei a mészáros Franz Rosmarin (az anyakönyvben Rosmanitként bejegyezve) és neje voltak.

77 Az 1770-es éveket a munkával és megrendelésekkel leterhelt festő túlnyomórészt bizonyosan Znaimtól távol töltötte. Az anyakönyv bejegyzése szerint a házaspár a 36. szám alatt lakott, míg a festő haláláról szóló bejegyzés a 42-es házszámot említi, ami akkoriban bizonyosan a dominikánus kolostortól nem messze fekvő, mai Horni Ceská utca 26. házát jelölte.

78 Hogy hivatását gyakorolhassa, Winterhaldernek „nem akadémikus" festőként polgári státuszt kellett szereznie. Ezért megjegyzendő, hogy neve nem szerepel a znaimi polgárkönyvben, hanem először 1784-ben, Theresie lánya keresztelése kapcsán említik „polgári festő"-ként.

79 A raigerni (Rajhrad) Szent Péter és Pál bencés apátsági templom freskói Winterhaider első önálló falfestészeti munkája a jamnitzi (Jemnice) Szent Vitus-templom freskóinak elkészítése volt (a chronogramm felirata 1774-re datálja), amely a központi szent alakját tekintve egyértelműen Franz Anton Maulbertsch művein való iskolázottságról árulkodik.

80 Winterhalder hetvenes évekbeli legjelentősebb munkája mégis a raigerni Szent Péter és Pál-templom szentélye fölötti kupola megfestése volt. A megbízó és a festő - a korábban közöltekkel ellentétben - nem 1772-ben vette fel egymással a kapcsolatot, hanem valószínűleg csak az 1775. év végén vagy 1776 elején. A raigerni kéziratok egy mind ez idáig még nyilvánosságra nem hozott bejegyzése ugyan említ egy megállapodást az 1774-es év festészeti munkáinak feltételeivel kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy a kézirat utólagos másolása okozta a félreértést. A másolási hiba tényét a fennmaradt levelezés is alátámasztja. A kézirat szerint ugyanis februárban szerződés született a szentélytérben végzendő munkálatokról, melynek értelmében a festő pro Sola Cuppa 900 forint javadalmazásban részesül, és a Krisztus rokonsága, valamint a Bencés rend szentjei oltárképekért - amelyek csak 1778-1779-ben készültek el - további 360 forintot kap.

81 Az ifj. Josef Winterhalder és Alexius Habrich raigerni perjel közötti levélváltás első fennmaradt, 1776. február 27-én keltezett levelében a festő három pontban sorolja fel a munkálatok előkészítésére vonatkozó elvárásait.

82 Nemcsak az állvány magasságára vonatkozó utasítások érdekesek (a kupola közepe alatt 9 lábbal), hanem a boltív előkészítésének mikéntje is a „rajzoláshoz", azaz a vörös krétával készített előrajzhoz, amely valószínűleg megelőzte a legfelső, azaz a festőrétegbe (intonaco) történő belekarcolást.

83 A boltozat egészét vékony rétegben felvitt, fröcskölt vakolattal látták el, melynek felületét érdesítették. Mindennek még Winterhalder megérkezése előtt készen, azaz száraznak kellett lennie, hogy a festő minden további nélkül nekikezdhessen a freskó munkálatainak. Winterhalder falfestő technikájáról az egyetlen rendelkezésre álló információ az egykori brünni tartományi székház, a mai Új Városháza freskóinak restaurálásából származik.

84 Ott egy nedves festőrétegbe karcolt, szabad felfogású rajzot lehet felfedezni, melyet minden bizonnyal a festő jelenlétében vittek fel. A harmadik pontban a festő az általa nagyra becsült Habrich perjeltől azt kéri, hogy a továbbiakban is viseltessék jóindulattal irányában. A megbízatással kapcsolatos általános megállapodásokon túl fontos a kolostor könyvtárát díszítő, Johann Georg Etgens (1691-1757) brünni festőművész súlyosan sérült festményeinek kijavítására vonaükozó megjegyzés is.

85 A könyvtárterem freskóinak jelenlegi állapotából azonban sajnos nem lehet Winterhalder esetleges restaurátori beavatkozásának sem jellegére, sem terjedelmére következtetni, még azokon a helyeken sem, ahol esetleg számítanánk rá - például a három isteni erényt megjelenítő grisaille-figurákon a könyvtárgaléria fölött.

86 A festő megbízásaira vonatkozó ismert szerződések csekély száma miatt Winterhalder szervezői munkájáról, a