Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - Megérkezés Morvaországba és a festő tanulóévei

Franz Anton Maulbertsch: A Szent Kereszt megtalálása, 1766. Pöltenberg (Hradistè sv. Hypolita), prépostsági templom, a kupolafreskó részlete konfliktus kiváltó oka az lehetett, hogy Winterhalder lelkesen másolta Maulbertsch előtanulmányait és végleges müveit, illetve fel is használta azokat saját munkásságában.

44 Azt sem zárhatjuk ld azonban, hogy Maulbertsch reakciója valóban a potenciális konkurenciára vonatkozott, és lehetséges, hogy a szakítás - ahogy azt Winterhalder kortársai említik - a fiatal festő rendkívüli képességeire úgy hatott, hogy tanára stílusának imitációját a megtévesztő hasonlatosságig elsajátította. Ez a vélemény egyértelműen befolyásolta Winterhalder munkásságának későbbi megítélését, amit eldektikus és idegen előképek (elsősorban Maulbertsch műveinek) másolása által meghatározott művészetként fogtak fel.

45 A hírnév, hogy Maulbertsch stílusát jól tudja utánozni, bizonyosan olyan ügyes marketingfogás volt, ami Winterhaldert több megbízáshoz is hozzásegítette és festői elismertségét növelte. Amint azt falfestményei és sok esetben oltárképei bizonyítják, megbízásainak jelentős részében megtehette, hogy saját művészi felfogását is érvényre juttassa, így a létrejött műalkotás sok tekintetben eltért mesterének művészi világától. A szerzőség problémája elsősorban a hagyományosan Maulbertschnek tulajdonított olajvázlatok egy csoportjánál merül fel. Nemrégiben Monika Dachs, aki Maulbertsch oeuvre-jenek revíziójára irányította a szakmai figyelmet,