Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Jernyei Kiss János: Az újjáélesztett barokk. Maulbertsch illuzionizmusa és képi retorikája az 1770-es évek monumentális műveiben
zsonyi mű esetében a barokk menyezetfestészet eljárásainak lényegi szerep jut a történeti téma vallásos olvasatának kifejtésében. A kép az ismert csoda elbeszélésén túl Lászlóban az istenszemlélés spirituális képességének példáját mutatja fel. Akárcsak a váci oltárképen vagy a korneuburgi Utolsó wcíora-jeleneten, itt is az égiekkel kommunikáló főalak szent hevülete, elragadtatása áll a középpontban, amely affektív útmutatást ad a jámbor nézőnek. E képeken annak a szemlélődő magatartásnak a színrevitele tapasztalható, amely központi szerepet játszott a barokk vallásosságban, és amely a szent témáknak a képzeletben, a lélek belső színházában való megelevenítésén és az emocionális azonosuláson alapult. A kápolna elliptikus kupolájának felületén ezúttal a megszokottnál kevesebb figurális elem és nagyvonalúbb elrendezés mutatkozik. A hűvös színezés és az „üresség" nem fogyatékosság, 25 hanem a késő barokk tér eleganciájával, klasszikus tagolásának fegyelmezett ritmusával összhangzó vonás. A liláskék felhőtömegek gomolygó párája, amelynek rétegein csak szelíd ragyogással tör át az empyreum izzása, nem jelentés nélküli, neutrális háttér, hanem a felület festői ritmizálásának a figuracsoportokkal egyenrangú hordozója. Azzal, hogy az égbolt finom színátmeneteinek éteri harmóniája, egy atmoszferikus jelenség festői leírása a freskó képi világában ekkora hangsúlyt kapott, Maulbertsch voltaképpen a barokk mennyezetkép expresszív lehetőségeinek határáig merészkedett. Eme bő évtized monumentális műveinek sora, a hatalmas életműnek ez az eddig kevéssé értékelt szelete is azt bizonyítja, hogy Maulbertsch páratlanul gazdag festői kultúrája és a képi kifejezés terén mutatkozó kimagasló intelligenciája jócskán tartogat még felfedezni valókat. JEGYZETEK 1 Garas 1960, 95-124; Bracher 1994, 262; Matsche-von Wicht 1998, 94. 2 Garas 1974a, 36. 3 E történeti magyarázatok kritikai áttekintését nyújtja: DaCosta Kaufmann 2005a, 75-99. 4 Pascher, F.: Joseph Freiherr von Sperges (1725-1791). Liebhaber, Förderer und Verwalter der Künste unter Maria Theresia und ihren Söhnen. Mitteilungen der Österreichischen Galerie 11 (1967) 35-66; Kruszynski, Anette: Franz Anton Maulbertschs Glorifikation Kaiser Josephs II. Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen in Baden-Württemberg 24 (1987) 25-32. 5 Möseneder 1993. 6 Winckelmann, Johann Joachim: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben (1755). In: Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Vál., ford., bev., jegyz. Marosi Ernő. Budapest, 1976, 235. 7 Vagyis Maulbertsch művészetének megértéséhez a stílustörténet és az ikonográfia megszokott elemzési módszereit ki kell egészítenünk más szempontokicai. Az életmű legutóbbi nag)' áttekintésében például Thomas DaCosta Kaufmann mutatott rá arra, hogy a 18. század e nag)' koloristájának esetében mennyire megkerülhetetlen a festészet sajátos vizuális minőségeinek vizsgálata, s ő maga a színezés és a képi egység analízisében, kritikai fogalmainak feltárásában mutatott utat: DaCosta Kaufmann 2005a, 125-126. Magam Maulbertsch váci freskó-együttesét vizsgálva a kép működésere, teljesítményére kérdeztem rá az adott történeti keretek, a barokk szakrális tér és a vallásos rendeltetés viszonyai között, és a probléma kifejtésében a képi elbeszélés-kutatások, recepcióesztétikai és képhermeneutikai tanulmányok szempontjait és eredményeit hasznosítottam (Barokk mennyország: vallásos képzelet és festett valóság címen megjelenés alatt). 8 A mennyezetfestészet sajátos képiségének, műfaji problémáinak és mediális sajátosságainak vizsgálata: Schöne, Wolfgang: Zur Bedeutung der Schrägsicht für die Deckenmalerei des Barock. In: Festschrift für Kurt Badt zum siebzigsten Geburtstage. Beiträge aus Kunst- und Geistesgeschichte. Szerk. Gosebruch, Martin. Berlin, 1961, 144-172; Spear, Richard E.: On the Relationship between Subject and Decorative Modes in Baroque Fresco Cycles. In: Actes du XXIIe Congrès International d'Histoire de l'Art, Budapest, 1969. Budapest, 1972, II, 13-16; Alpers, Svetlana - Baxandall, Michael: Tiepolo and the Pictorial Intelligence. New Haven - London, 1996; BurdaStengel, Felix: Andrea Pozzo und die Videokunst: neue Überlegungen zum barocken Illusionismus. Berlin, 2001; Ganz, David: Barocke Bilderbauten. Erzählung, Illusion und Institution in römischen Kirchen. 1580-1700. Petersberg, 2003. 9 A képek persze nem azt a célt szolgálták, hogy misztikus élményeket váltsanak ki a nézőben, inkább a vallásos élménykeresés szabályozására és „megszelídítésére" voltak hivatottak, az egyházi felügyelet eszközeiként működtek: Freedberg, David: The Power of Images. Studies in the Historv and Theory of Response. Chicago - London, 1989, 161-181; Stoichita, Victor I.: Das Mystische Auge. Vision und Malerei im Spanien des Goldenen Zeitalters. (Bild und Text) München, 1997, 24-28. 10 Garas 1960, 24-26; Brucher 1994, 254 (a bécsi piarista templom freskói kapcsán). 11 Matsche, Franz: Franz Anton Maulbertsch und Daniel Gran. Zur Frage des Klassizismus im österreichischen Spätbarock. In: Herbst des Barock 1998, 203. 12 Bibó István: A váci székesegyház helye és jelentősége a magyar építészet történetében. In: Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia. Ráckeve, 2000. Szerk. Bodnár Szilvia et al. Budapest, 2004, 208. 13 A liturgikus teret eredetileg e két monumentális freskókép uralta. Az apszis félkupolájában ma eg}' 1944-ben festett falkép, Kontuly Béla műve látható, amely az eredeti egvüttes szemlésében és összefüggésének felismerésében igen zavaróan hat. 14 A kifejezést az újabb képi elbeszélés-kutatások terminológiájából kölcsönöztem: Ganz 2003.
