Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Jernyei Kiss János: Az újjáélesztett barokk. Maulbertsch illuzionizmusa és képi retorikája az 1770-es évek monumentális műveiben

Franz Anton Maulbertsch: A Habsburg- és a Lotharingiai-ház egyesülésének dicsőítése, 1775-1776 Innsbruck, Hofburg, a díszterem mennyezetképe, részlet eszközök veszik át az uralmat. Az „evilág", a „lent", ami eddig a képmezőn belül látszott, most a szemlélő valóságába kerül át: az orgonakarzat felőli sarkokban és dongafiókok fölött a keretre „nehezedő" felhőgomolyagok és angyalcsoportok látszanak, amelyek az architektúrával való kapcsolatot hangsúlyozzák, és így a „nyitott boltozat", az égre való kilátás effektusát erősítik. A táblakép, a bibliai história múltbeli, egyszeri eseménye a szemünk előtt alakul át időtlen és aktuálisan átélhető vízióvá. A kép így az orgonakarzat lebegő angyalfiguráival és a szentély mennyország-látomásával mennyei jeleneteket felvonultató képsorozatot alkot, amivel Maulbertsch a katedrális középkori jellegű, osztott belső terét barokk módra nagyszabású képi teofániával fűzi össze. A győri együttesben felvonuló műfajok és eljárások, történeti jelenet és látomás, triumfus és affekció, „prózai" leírás és illuzionizmus egyetlen képben egyesül azon a monumentális kupolafreskón, amelyet Maulbertsch 1781-ben - még a győri munkák befejezése előtt - Batthyány József érsek megbízásából a pozsonyi prímási palota kápolnájába festett.

21 A Melchior Hefele tervezte épület a klasszicizáló késő barokk egyik legszebb magyarországi emléke.

22 A kétszintes, elegáns formavilágú kápolna főoltárképét, amely Szent László megdicsőülését ábrázolja, Maulbertsch tanítványa, Andreas Zallinger festette. A barokk szakrális terekben az apoteózist ábrázoló oltárképeket a mennyezeten rendszerint paradicsomi vízióval egészítették ki, bemutatva, ahogyan a szent elfoglalja helyét az üdvözültek seregében. Itt azonban a kupolában a Szent László-legenda népszerű epizódja, a vízfakasztás jelenete látszik, ami eddig táblaképekről és sokszorosított grafikai lapokról volt ismert. Maulbertsch műve egyik legszemléletesebb példája azoknak - a Győrött már megmutatkozó - kihívásoknak, amelyeket a késő barokk korszak a mennyezetfestészettel szemben támasztott. A transzcendens valóság megjelenítésére hívatott műfajnak a történeti tabló szabályaival, a téridő-cselekmény egység és a történeti hitelesség követelményével kellett szembesülnie, a megbízások egyre gyakrabban szóltak földi események, helyhez, időhöz kötött cselekmények ábrázolására.

23 A pozsonyi freskón kopár sziklákkal és katonai sátrakkal jelzett tájban fehér paripán tűnik fel a lovagkirály, fején történeti attribútumként a Szent Koronával. A historizáló kellékek, a fegyverek és a viselet pontos visszaadása, illetve a zsánerszerú részletek és a jól megragadott karakterek mind a „hitelesség" kívánalmának jegyében feltűnő, újszerű elemek. Az ábrázolás magvát mégis egy jellemzően tridenFranz Anton Maulbertsch: II. József dicsőítése, 1777 előtt Bécs (Wien), Belvedere