Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

Simonnak tett ígéret tartalmával. Mária Szeplőtelen Fo­gantatásával nem csak az Éva által bezárt mennyek kapuját nyitotta ki, hanem könyörgése és közbenjárása eredménye­képpen lehull az ősszülőkről s az emberiségről a tisztító­tűzben letöltendő büntetés bilincse. A képen ilyen formán, ahogyan ez a karmelita teológiá­ban a 13. század óta él, kölcsönösen kiegészíti egymást az Immaculata Conceptio - Illés felhője ábrázolása és a skapulá­ré, hiszen a skapulárét a karmelita renden keresztül a szeplő­telenül fogantatott Szűz Mária adományozta a világnak. A szentély boltozatának csegelyeiben négy egyház­atyát - pontosabban három egyházatyát és egy egyházta­nítót - látunk szoborszerűen, szürke színben megfestve. 54 A hajó felől bal oldalon Szent Ambrus (339-397) ül, ke­zét egy méhkason nyugtatja, melyet egy gyermekangyal tart. Mellette, jobb oldalon Szent Jeromos (f420) trónol, jobbjával felfelé mutat, bő ruhája alól oroszlán kandikál ki. A szentély fala mellett, jobb oldalon ötkeresztes érseki palliumot viselő szerzetes ül, baljában kettős keresztet tart, s az előtte lévő nyitott könyvbe ír, melyet egy angyal tart: ő Konstantinápolyi Szent Cirill karmelita generális (fl234). A rend közbenjárására 1399-től egyháztanító­ként tisztelt szerzetes személyét az idők során többször összekeverték, „összegyúrták" a Mária istenanyaságát ki­hirdető Efezusi zsinaton (431) a tant harcosan védelmező Alexandriai Szent Cirillel (Kürillosz) (t444). A karmelita szentnek tulajdonítottak egy prófétai írást, melyet mise közben angyal hozott neki: Divinum oraculum S. Cyrillo Carmelitae Constantinopolitano solemni legatione angeli missum. 55 Az egyházatyák sorát Szent Ágoston zárja (354-430). Mind a négy tudós szent Mária-tisztelő és -védő volt, tanításuk az egyház Mária-tanának alapja. 56 A templom sekrestyéje fölötti oratórium déli falán lát­ható Maulbertsch legendás Megfeszített Krisztus-freskó­ja. 57 A freskó Rubens egykor az antwerpeni Rekollekten­kirche sekrestyekapuja fölött elhelyezett, ma a Koninklijk Museum voor Schone Kunstenben őrzött, 1613-ban ké­szült vászonképét követi. 58 Rubens festményéről készült, mára már ismeretlen metszetet használhatott fel Maul­bertsch a képhez, melyen csak kisebb - főként a drámai hatást fokozó - változtatásokat végzett el. 59 Ilyen Jeruzsá­lem látképének elhagyása, Krisztus szenvedő testének ki­csavarása térbeli S alakban, a szélfútta ágyékkötő hangsú­lyozása, a keresztfára csorgó vér, valamint Krisztus össze­szorított kezének önátadó kinyitása. Az antwerpeni kép elterjedt, de Maulbertsch által közvetlenül nem használt variánsa Paulus Pontius (1603-1658) Rubens szigorú fel­ügyelete mellett 1631-ben készített, a 18. században Krisz­tus az ököllel („au coup de poing") néven ismertté vált réz­metszete. 60 Az eddigi kutatás nem talált magyarázatot arra a kér­désre, miért került az oratóriumot lezáró falra, a kis kápol­na oltárával szembe az ott celebrált szertartásokon részt­vevők háta mögé Maulbertsch megrázó erejű alkotása. A templom főoltára mögött található falkép a freskóciklus záró elemének tekinthető. Amint a ciklus a templomhajó terétől elválasztott bejárat melletti oldalkápolnában kez­dődik az Angyali üdvözlet jelenetével - Krisztus fogantatá­sával -, úgy az a templomtértől szintén elzárt oratórium déli falán végződik, Krisztus megváltó kereszthalálával, így a képciklus a tridentinum szellemében megvalósuló katolikus restauráció hangsúlyainak teljes mértékben meg­felelő karmelita ikonográfia programjába illik. Máriának az angyali üdvözletkor kimondott igenje Isten megteste­sülésének emberi feltétele, Jézus megváltó kereszthalála pedig a Máriától származó skapuláré-ígéret feltétele. A templomban a képciklusról is hiányzik az Atya alak­ja, mégis, Maulbertsch freskói őrá irányítják a szemlélők figyelmét. A szentély és az oratórium falképein egymáshoz hasonló mozdulattal Mária és a keresztre feszített Krisztus is az ég felé fordítják teldntetüket. Jézus keresztfán elmon­dott, a zsoltárokból idézett utolsó szavai adnak magyaráza­tot erre a gesztusra: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet." 61 Az Angyali üdvözlet és Mária születése jeleneteiben a meg­nyíló égből alászálló galamb formájában ábrázolt Szentlé­lekkel és az oratórium Megfeszített Krisztusa mellett látiia­tatlanul is jelen lévő Atyával a sajátos karmelita-mariológi­ai tematikájú freskóciklus Szentháromság-értelmezést kap. Mint a bevezetőben már jeleztük, Maulbertsch a fres­kóknál korábban készítette a templom oltárképeit. A karme­lita rend Mária-kultusza az idők folyamán Idegészült a Mária életében fontos szerepet játszó személyek, mint férje, Szent József, szülei, Szent Anna és Joachim, illetve az angyali üd­vözletet hozó Gábriel arkangyal tiszteletével. Ezen szentek rendi kultusza különösen Avilai Nagy Szent Teréz (1515­1582) alatt erősödött meg, de már a 15. században, például a mainzi és wormsi karmelitáknál alakultak Szent Anna-test­vériségek. 62 Ennek megfelelően Székesfehérvárott is a meny­nyezetképeken megfogalmazott nagy ívű ikonográfiái prog­ramhoz kapcsolódó kiegészítő tartalmakat hordoznak. Mind­két oltárkép kompozíciója azonos szerkesztésű: keskeny előtér és háttér között hangsúlyos középtér a fő cselekmén­nyel. Ezt a megoldást előszeretettel alkalmazta Maulbertsch az 1760-as években festett oltárképein. A mennyezetképek­kel szemben itt a sötét alapból kivillanó világos felületek ös­szessége adja a festmények struktúráját.

Next

/
Thumbnails
Contents