Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

Simonnak tett ígéret tartalmával. Mária Szeplőtelen Fogantatásával nem csak az Éva által bezárt mennyek kapuját nyitotta ki, hanem könyörgése és közbenjárása eredményeképpen lehull az ősszülőkről s az emberiségről a tisztítótűzben letöltendő büntetés bilincse. A képen ilyen formán, ahogyan ez a karmelita teológiában a 13. század óta él, kölcsönösen kiegészíti egymást az Immaculata Conceptio - Illés felhője ábrázolása és a skapuláré, hiszen a skapulárét a karmelita renden keresztül a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária adományozta a világnak. A szentély boltozatának csegelyeiben négy egyházatyát - pontosabban három egyházatyát és egy egyháztanítót - látunk szoborszerűen, szürke színben megfestve.

54 A hajó felől bal oldalon Szent Ambrus (339-397) ül, kezét egy méhkason nyugtatja, melyet egy gyermekangyal tart. Mellette, jobb oldalon Szent Jeromos (f420) trónol, jobbjával felfelé mutat, bő ruhája alól oroszlán kandikál ki. A szentély fala mellett, jobb oldalon ötkeresztes érseki palliumot viselő szerzetes ül, baljában kettős keresztet tart, s az előtte lévő nyitott könyvbe ír, melyet egy angyal tart: ő Konstantinápolyi Szent Cirill karmelita generális (fl234). A rend közbenjárására 1399-től egyháztanítóként tisztelt szerzetes személyét az idők során többször összekeverték, „összegyúrták" a Mária istenanyaságát kihirdető Efezusi zsinaton (431) a tant harcosan védelmező Alexandriai Szent Cirillel (Kürillosz) (t444). A karmelita szentnek tulajdonítottak egy prófétai írást, melyet mise közben angyal hozott neki: Divinum oraculum S. Cyrillo Carmelitae Constantinopolitano solemni legatione angeli missum.

55 Az egyházatyák sorát Szent Ágoston zárja (354-430). Mind a négy tudós szent Mária-tisztelő és -védő volt, tanításuk az egyház Mária-tanának alapja.

56 A templom sekrestyéje fölötti oratórium déli falán látható Maulbertsch legendás Megfeszített Krisztus-freskója.

57 A freskó Rubens egykor az antwerpeni Rekollektenkirche sekrestyekapuja fölött elhelyezett, ma a Koninklijk Museum voor Schone Kunstenben őrzött, 1613-ban készült vászonképét követi.

58 Rubens festményéről készült, mára már ismeretlen metszetet használhatott fel Maulbertsch a képhez, melyen csak kisebb - főként a drámai hatást fokozó - változtatásokat végzett el.

59 Ilyen Jeruzsálem látképének elhagyása, Krisztus szenvedő testének kicsavarása térbeli S alakban, a szélfútta ágyékkötő hangsúlyozása, a keresztfára csorgó vér, valamint Krisztus összeszorított kezének önátadó kinyitása. Az antwerpeni kép elterjedt, de Maulbertsch által közvetlenül nem használt variánsa Paulus Pontius (1603-1658) Rubens szigorú felügyelete mellett 1631-ben készített, a 18. században Krisztus az ököllel („au coup de poing") néven ismertté vált rézmetszete.

60 Az eddigi kutatás nem talált magyarázatot arra a kérdésre, miért került az oratóriumot lezáró falra, a kis kápolna oltárával szembe az ott celebrált szertartásokon résztvevők háta mögé Maulbertsch megrázó erejű alkotása. A templom főoltára mögött található falkép a freskóciklus záró elemének tekinthető. Amint a ciklus a templomhajó terétől elválasztott bejárat melletti oldalkápolnában kezdődik az Angyali üdvözlet jelenetével - Krisztus fogantatásával -, úgy az a templomtértől szintén elzárt oratórium déli falán végződik, Krisztus megváltó kereszthalálával, így a képciklus a tridentinum szellemében megvalósuló katolikus restauráció hangsúlyainak teljes mértékben megfelelő karmelita ikonográfia programjába illik. Máriának az angyali üdvözletkor kimondott igenje Isten megtestesülésének emberi feltétele, Jézus megváltó kereszthalála pedig a Máriától származó skapuláré-ígéret feltétele. A templomban a képciklusról is hiányzik az Atya alakja, mégis, Maulbertsch freskói őrá irányítják a szemlélők figyelmét. A szentély és az oratórium falképein egymáshoz hasonló mozdulattal Mária és a keresztre feszített Krisztus is az ég felé fordítják teldntetüket. Jézus keresztfán elmondott, a zsoltárokból idézett utolsó szavai adnak magyarázatot erre a gesztusra: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet."

61 Az Angyali üdvözlet és Mária születése jeleneteiben a megnyíló égből alászálló galamb formájában ábrázolt Szentlélekkel és az oratórium Megfeszített Krisztusa mellett látiiatatlanul is jelen lévő Atyával a sajátos karmelita-mariológiai tematikájú freskóciklus Szentháromság-értelmezést kap. Mint a bevezetőben már jeleztük, Maulbertsch a freskóknál korábban készítette a templom oltárképeit. A karmelita rend Mária-kultusza az idők folyamán Idegészült a Mária életében fontos szerepet játszó személyek, mint férje, Szent József, szülei, Szent Anna és Joachim, illetve az angyali üdvözletet hozó Gábriel arkangyal tiszteletével. Ezen szentek rendi kultusza különösen Avilai Nagy Szent Teréz (15151582) alatt erősödött meg, de már a 15. században, például a mainzi és wormsi karmelitáknál alakultak Szent Anna-testvériségek.

62 Ennek megfelelően Székesfehérvárott is a menynyezetképeken megfogalmazott nagy ívű ikonográfiái programhoz kapcsolódó kiegészítő tartalmakat hordoznak. Mindkét oltárkép kompozíciója azonos szerkesztésű: keskeny előtér és háttér között hangsúlyos középtér a fő cselekménnyel. Ezt a megoldást előszeretettel alkalmazta Maulbertsch az 1760-as években festett oltárképein. A mennyezetképekkel szemben itt a sötét alapból kivillanó világos felületek összessége adja a festmények struktúráját.