Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

Franz Anton Maulbertsch: Mária mennvbevitele, 1768. A székesfehérvári karmelita templom hajójának mennyezetképe A következőkben a 18. században érvényben lévő, főként a mennyezetkép-festészetre vonatkozó művészeti, alkotói elvek tisztázása után - történeti dokumentumok hiányában - a megbízói szándék rekonstruálására teszünk kísérletet, bemutatva azokat az alkotásokat is, melyekből feltételezhetően Maulbertsch merített itteni művei elkészítéséhez. Már a 15-16. századi, reneszánsz művészetelméleti írók is úgy vélték, hogy a képek lényege az ábrázolások minél hihetőbb, érzéki megjelenítése. A művészek feladata a valóság lehető legpontosabb látványának visszaadása. A témájuk szerint vallásos képek célja ezért nem más, mint jelenvalóvá tenni a befogadó érzékei számára sajátos tárgyukat, leggyakrabban a mennyországot Isten, Krisztus, Szűz Mária és a szentek érzékletes megjelenítésével. így az emberekben az ábrázolások segítségével eleven kép alakulhat ki róluk.

24 Giorgio Vasari (1511-1574) a legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életéről írt munkájában Correggio (1490 körül - 1534) mennyezetfreskóját a pármai dómban (1526-1530) az említett érzéki megjelenítés és illúziókeltés új, addigi legmagasabb fokának tartotta. Az üdvtörténeti eseményt, Mária mennybevitelét ábrázoló kupolafreskót a néző szeme előtt lejátszódó látomásként értelmezte.

25 De ennél is tovább ment. Erőfeszítései, melyet a valóság utánzásának tökéletesítésére tett, a mennyezetképek új, a táblaképektől eltérő iUuzionisztikus szerkezetének kialakulásához vezettek. Ez pedig az egy képen vagyis a kupolán - belül alkalmazott többféle nézőpont bevezetése volt. Correggio tudatosan számolt a hatalmas méretű képek szemlélőjének haladásával, s az ezzel együtt járó nézőpontváltással.

26 Correggio hatásáról tanúskodik Giovanni Lanfranco (1582-1647) szintén Mária mennybevitelét ábrázoló kupolaképe a római Sant'Andrea della Valle-templomban ( 1625-1627). A művész felhasználva alkotásán a valósághű, érzéki megjelenítésért kidolgozott újításokat, az eddigiektől eltérően olyan személyeket is ábrázolt, akik az üdvtör-