Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - II. 1-54. Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legjobb tanítványa

a felvilágosodást szimbolizálja. A felhőkben még Apollo, a fény és a bölcsesség istene, egy géniusz fáklyával - szintén a felvilágosodás szimbóluma - látható. Az Értelemtől, akihez a Fama (Hírnév) leszáll, balra található egy további allegorikus figura, aki a Tudatlanság és az Előítélet alakjait a mélybe taszítja. Az előtérben emelkedik Herkules mint a Bátorság megszemélyesítője. Mellette Mars hadisten. Az Értelem uralkodása idején leereszti fegyverét és olajágat. A béke jelvényét tartja a kezében. A kompozíció több motívuma Maulbertsch müveiről származik. Leginkább az innsbrucki Hofburg-beli és a klosterbrucki freskókra emlékeztet. Hozzá hasonlítható még à Bild der Duldung (A türelem allegóriája, lásd kat. I. 59.) című grafikai lapja vagy Herkules fordított állású alakja a strahovi könyvtárfreskó vázlatáról (kat. I. 30.). A modello olyan mennyezetkép számára készülhetett, amely talán sohasem valósult meg. Feltételezhető, hogy a brünni helytartó palotájába szánták. Az egykori Ágostonrendi kolostor átépítését Mitrovsky gróf, a felvilágosodás jelentős képviselője vezette. Z. W. II. 39. A Hit, a Remény és a Szeretet / Faith, Hope and Love 1780-as évek/ 1

780s olaj, vászon, 64x43 cm Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz.: 69.093 Proveniencia: Vétel budapesti műkereskedelemben, 1969. Irodalom: Mucsi 1975, 61; Garas 1984, 177, 178, képpel; Cséfalvay 1993, 54, 195, kat. 35, képpel (Jávor Anna). A keresztény erényeket felhőn, ovális képmezőben bemutató bozzetto valamely kisméretű, talán megvalósulatlan mennyezetkép terve lehet. Az esztergomi kép legközelebbi analógiáit a bécsi Belvedere és a lembergi galéria színvázlataiban találta meg Garas Klára (kat. II. 19., II. 20.). A két vázlat az esztergomihoz hasonló elrendezéssel mozgatja a jellegzetes, de átköltött Maulbertsch-figurákat, melyek közül a jobboldalt fönt elmosódott angyal és a Remény nőalakjának arca nyilvánvalóan a mestertől örökölt. A maulbertschi párhuzamok közül még a Szépművészeti Múzeum Szentháromság-képe (kat. I. 27.) idézhető az 1780-as évekből. A Hit és a Szeretet markánsabb vonásai Winterhalder saját teremtményeire emlékeztetnek. Lent középen a hangsúlyos angyal füstölővel Winterhalder másik mesterének, Josef Sternnek 1765 körüli brünni Szentháromság-színvázlatát is az előképek közé sorolja. Valamennyi bozzettón azonos a magasban aranyló, szimbolikus megvilágítás és a széttöredezett, sárgás élfényekkel megcsillogtatott élénk színek összetétele. J. A. II. 39.