Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

bizonytalanságok, mégis Maulbertsch művének tartjuk a kétoldalas, kisméretű vázlatot. A színnel való modellálás, a drapériák vagy Diana kalapjának biztos kezű festékfelhordása nemcsak festői tapasztalatról tanúskodnak, de arról a tempóról is, amire a gondolatai papírra vetéséhez szüksége volt. A hátoldalról egy másolatot ismerünk magántulajdonban. Z. W. I. 8. A szent kereszt megtalálása (Vázlat a pöltenbergi / hradistéi templom kupolafreskójához) / The finding of the True Cross (Sketch for the dome of the church in Pöltenberg / Hradistë) 1765 (1767?) olaj, papír, vásznon, 32x44,6 cm Brno, Moravská galerie, ltsz.: A 1037 Proveniencia: Brno, Mojmír Helcelt gyűjteménye 1960-ig. Irodalom: Stehlík 1961, 408; Kat. Brno 1968, 29-30, kat. 39; Preiss 1969; 100; Garas 1971, 20; Kratinová 1972, 12; Kat. Wien 1974, 97-98, kat. 65 (Krsek, Ivo); Garas 1974, 237; Kratinová 1986, 18, kat. 11; Kratinová 1988, 48, kat. 27; Slavícek 1989, 223; Kat. Brno 1993, kat. 39; Dachs 2003,1, 341, kat. 21 (Winterhalder); DaCosta Kaufmann 2005b, 54-55; Kat. Langenargen (Wörgötter) 2006, 34—35, kat. 9, 66, képpel. A Vörös Csillagos Keresztes Lovagok pöltenbergi prépostsági temploma kupolafreskójának részletvázlata. Maulbertsch szállította ide a főoltárképet is a templom patrónusa, Szent Hippolit megdicsőülésével (erősen átfestett vagy másolattal helyettesített; lásd rajzvázlatát Augsburgból: kat. I. 51.). A munkában Josef Winterhalder is részt vett (lásd kat. ILI, II.2). A legenda szerint a valódi keresztet Szent Ilona, Constantinus római császár anyja találta meg 324-ben. Z. W. I. 9. Keresztelő Szent János prédikációja / St. John Preaching to the multitude 1767 olaj, papír, kartonon, 39,5x26,4 cm Brno, Moravská galerie, ltsz.: M 378 Proveniencia: Brünn, Eduard Sykora gyűjteménye, 1904-ig; Brünn, Városháza, Gomperz-galéria, 1904-1931.