Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

1977, 26; Krsek 1979, 59-66 (A szűz megszabadítása); Kat. Kroméfíz (Kroupa, Jifí) 1984, kat. 2 (Nőrablás); Kroupa 1986, 258, kat. 134; Kat. Wien 1988, 47, kat. 24; Kat. Brno 1993, kat. 38; Fehr-Lemmens 1994, 146-149; Fehr-Lemmens 1996, 49, 83; Lorenz 1999, 443^44, kat. 180 (Ronzoni, Lmgi); Kat. Rennes 2002, 220-222, kat. 78 (Slavícek, Lubomír: A szűz megszabadítása); Dachs 2003, I, 342, kat. 18 (Maulbertsch után); DaCosta Kaufmann 2005a, 13; DaCosta Kaufmann 2005b, 59, 11. jegyzet; Kat. Langenargen (Wörgötter) 2006, 32-33, kat. 5, 52, képpel. I. 6. A brnói Moravská galerie ez a főműve a legtöbbet vitatott festmények közé tartozik - a máig rejtélyes témára és Maulbertsch szerzőségére vonatkozólag egyaránt. Kétségtelenül bravúrosan megfestett képről van szó, amelyben a festő minden tudását bizonyítja: a színek felhordása erős, pasztózus felületektől a finom lazúrokig terjed; mindkettő a művészi kézírás dinamikájáról árulkodik. A fény fokozatait úgy jelzik a színek, hogy az alakok csoportja a sötétből látszik kiemelkedni. A festő néhány saját korrekciója arra vall, hogy a képet másolta. Az anatómiai bizonytalanságok azonban nem zavarják az összbenyomást. A fehér ló Rubensig visszavezethető, kedvelt motívuma Maulbertschnél és követőinél több ízben megtalálható, így például Sümegen és Kremsierben (Kroméfíz) freskón. A misztikus alaphangulat is megfigyelhető másutt, mint az Iphigeneia feláldozásán ( 1750 körül, Varsó, Múzeum Narodowe), Marcus Curtius halálán (1765 körül, Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) vagy a Művészet küldetésének allegóriáján (1770, Bécs, Akademie der bildenden Künste). Antik történetek intenzív tanulmányozása segítségével talán egyszer sikerül megfejteni a kép konkrét tartalmát. A mostani megjelölés azt is megengedi, hogy a szószerinti nőrablást kiszabadításként értelmezzük, a jelenetben ugyanis két férfi küzdelmét látjuk egy nőért. A fehér öltözék a szüzesség jele, ami utalhat házassági ígéretre is. Z. W. I. 7a Diana és Callisto / Diana and Callisto 1760 olaj, papír, 20,8x29,2 cm I. 7b (Hátoldal) Két istennő (Reggel és Dél) / Two Goddesses (Morning and Midday) Jelzett a hátoldalon: Maidpertsch Brno, Moravská galerie, ltsz.: A 498 Proveniencia: Brünn (Brno), Moritz Wilhelm Trapp gyűjteménve; Emil Kofistka gvűjteménve 1923-ig; Marie Kofistková ajándéka a múzeumnak, 1923. Irodalom: Führer 1924, kat. 176; Kat. Brno 1946, kat. 126; Garas 1960, 50, 207, kat. 121, 120, 121. kép; Preiss 1962, 284; Kat. Bregenz (Bushart) 1963, 55, kat. 95; Bushart 1964, 161; Kat. Brno 1968, 29, kat. 36; Kratinová 1972, 12; Krsek 1973, 105; Kat. Wien 1974, 92, kat. 43 (Krsek, Ivo); Krsek 1974, 2.1, 2.2 kép; Garas 1974, 237; Pigler 1974, 79; Haberditzl 1977, 217; Baum 1980, 310; Kratinová 1986, 17-18, kat. 10; Kat. Wien 1988, 48, kat. 26; Kat. Brno 1993, kat. 37; Fehr-Lemmens 1994, 154; Preiss 1996, 87, kat. 52; Fehr-Lemmens 1996, 85; Schelest 1990, 28; Kat. Langenargen 1996, 468^-69, kat. B 28 (Hosch, Hubert: Brugger); Kat. Rennes 2002, 222-224, kat. 79 (Slavícek, Lubomír: Maulbertsch); Dachs 2003,1, 341, kat. 20 (Brugger); Kat. Langenargen (Wörgötter) 2006, 33-34, kat. 7; 64, képpel.