Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Jávor Anna: „Láttam én tornyait Szily templomának". Maulbertsch és Winterhalder Szombathelyen

Franz Anton Maulbertsch: Szent Márton, 1791 A szombathelyi székesegyház mellékoltárképe csoportjai - a hasonló tárgyú barokk apoteózisok általában nem mentesek az elborzasztó részletektől - derűs, a hitben bizakodó, mégis világi hangulatú összbenyomást keltenek.

14 Jóformán párhuzamos feladatként, ugyanebben az évben festette meg Maulbertsch a kalocsai püspöld palota díszterme és a csatlakozó oratórium freskóját. A mű nagyobbrészt elpusztult a későbbi átépítések folytán; a régi leírások jelképes és (magyar) történeti ábrázolásoknak a szombathelyihez hasonló együttesére utalnak.

15 A szombathelyi terem kifestésének profán párja lehetett - amenynyiben elkészült - Erdődy Lajos gróf gyepűfuzesi (Kohfidisch) kastélyának mennyezetképe, amelyről Maulbertsch egy Szilyhez intézett, 1784-es leveléből tudunk, és amelyhez a bécsi Belvedere egy kör alakú vázlatát társítják (kat. I. 26.). Ez a modello pedig segít elképzelni a szombathelyi freskó tervét is, ami szintén nem maradt ránk. A világi tárgyú freskóvázlatok - köztük a Belvedere egy menyegző-allegóriája vagy Winterhalder ovális modellje az értelem felmagasztalás ával a brnói Moravská galerie gyűjteményében (kat. II. 38.) - elvezetnek a nyolcvanas évek kisméretű, autonóm, „faunos" olajképeihez Maulbertsch életművében, amelyek - a motívum rubensi eredete ellenére - jelzik a „pogány" antik kultúra befogadását és a barokk szemlélettől való elszakadást. Ennek korlátait azonban már a kortársak felismerték: az 1786-os bécsi akadémiai kiállítás kritikusa bizony kigúnyolta a „jóravaló és találékony" mester (biedermännischer und erfindungsreicher Mann) Nimfa és szatír című - a formális neoldasszcizmus felől nézve valóban - „tökéleden és közönséges" képecskéjét.

16 Még 1783 végén Maulbertsch négy olajképpel jelentkezett a püspöknél a vendégszobák számára, melyekről Szily eredetileg Maidingerrel tárgyalt. 1784-ben megismételte ajánlatát annak reményében, hogy a püspök közbenjár a - fent említett - gyepűfuzesi megbízatás érdekében. A négy festmény közül csak egy, a Sírbatétel volt saját kompozíció, a többi másolat Rubens, Jordaens és Van Dyck után. Utóbbi Caritas-képet 2CL 1950-es évekig megőrizték Szombathelyen.

17 Winterhalder jól megfogalmazta a freskófestés 1780-as évekbeli stagnálásának okát: a szerzetesrendek II. József által elrendelt feloszlatása véget vetett a műfaj konjunktúrájának. O maga világi megbízókra tett szert, és magas technikai szintre emelte a vidéld kiskastélyok falképdekorációját. Maulbertsch néhány oltárkép-feladat mellett kiállító művészként és grafikával próbálkozott, és elvállalta a képzőművészek első önsegélyező nyugdíj egyesületének elnöki tisztét 1788-ban. Az 1790-es évek Magyarországán azután