Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A vég vagy a kezdet?

utalnak. Ugyanez a festő végezte a kereszt aranyozását {Vergoldung des Creutzes), amelyért 24 fl. és 30 kr. fizetséget kapott. E munkálatok között olyan tételek is találhatók, mint aranylapokra (Vor die blatten ...) 127 fl. 47 xr. A kivonatban szerepel a szobrásznak számlára kifizetett (dem bildhauer a Conto ...) 80 fl. Vö. Praha, Národní archív, fond Kfízovníci s cervenon hrézdon - generalát a kláster Praha, Akquisitionsnr. 70, Kart. 209, fol. nélkül. 39 Ld. pl. a Lembergben őrzött rajzot: kat. II. 48. 40 Maulbertsch oltárképeit feszült drámaiság jellemzi az 1750-es években. Hasonló megvilágítási elemeket és drámaiságot Winterhalder például 1778 körül alkalmazott, a mühlfrauni zarándoktemplom Szent József halála-oltárképén, ld. Slavícek 2005, 110. 41 Hanavská 1952, 73. hívta fel a figyelmet a pöltenbergi és a raigerni apostolfigurák rokonságára. 42 Brno, Moravsky zemsky archív, fond E 44 - Kreuzherren Znaim, Kart. 22, Inv. Nr. 337, fol. Ív: [...] Auf dem hohen Altar stehet oberhalb dem Tabernakl in eine vergoldeten Rahm das bild der schmerzheften Mutter Gottes, über diesem das bild des h. Johann Täufers als Schutzpatron des Ortes, oberhalb dessen bild mit den hebräischen Buchsteben Jehova, welches von dem berühmten Wiener Hofmaler Malpetschgemalt ist. Ld. még Cerroni 1807, 1-32, fol. 272; Samek 1999, 460. 43 Winterhaider 1800, fol. 17v. 44 Dachs 2003, III, 144. 45 Schweigl - Hálóvá-Jahodová 1972, 173. Ezt a felfogást képviseli például még mindig Hubert Hosch: Alles Maulbertsch oder was?, 6; Kiállításrecenzió: http://www.freieskunstforum.de/hosch_2006a_maulbertsch_ maehren.pdf (2008. március 10.). 4

6 Dachs 2003,1, 88-91. 47 A barokk vázlatok problematikájához lásd elsősorban Bushart 1964, 145-176; Kat. Brno 1986; Hamacher, Bärbel: Arbeitssituation und Werkprozess in der Freskomalerei (1705-1788). München, 1987; Slavícek, Lubomír: Skid a kresby v dile Felixe Iva Leichera. In: Vlnas Sekyrka 1996, 290-301; Meine-Schawe - Schawe 1998. 48 Dachs 2003,

1, 89; itt: kat. I. 22. 49 Praha, Národní archiv, fond Kfízovníci s cervenou hrézdou - generalát a kláster Praha, Akquisitionsnr. 70, Kart. 207, fol. nélkül: a nagymester levelezése. so Dachs 2003,

1, 86-87. 51 Praha, Národní archiv, fond Kfízovníci s cervenou hrëzdou - generalát a kláster Praha, Akquisitionsnr. 70, Kart. 207, fol. nélkül: a nagymester levelezése. 52 Ilyenek a papírra készült munkák, mint például A szent kereszt megtalálása (kat. I. 8.), Id. Kat. Langenargen 2006, 34-35, kat. 9. 53 Meine-Schawe - Schawe 1998. Rubens vázlataihoz ld. főként Held, Julius S.: The Oil Sketches of Peter Paul Rubens. A Critical Catalogue, I-II. Princeton/N. J., 1980. 54 Ld. Preiss, Pavel: Der Barockmaler Franz Sigrist in der Präger Nationalgalerie. Alte und moderne Kunst 8 (1963), Heft 69, 12-17; Matsche-von Wicht 1977; Rossacher, Kurt: Vision des Barock. Entwürfe des 17. und 18. Jahrhunderts. Kat. Salzburg, 1983, 416-117; Feuchtmüller, Rupert: Der Kremser Schmidt 1718-1801. Innsbruck, 1989. 55 Ehelyütt kell felhívni a figyelmet a jelentős különbségre Winterhalder pöltenbergi ricordoja és a klosterbrucki refektóriumba szánt művek festett lejegyzései között, amelyeket Garas Klára (1986, 146) Winterhaldernek attribuait. 56 Kat. Brno 1993, o. n. 57 Lavírozott tollrajz, papír, 169 x 195 mm, bécsi műkereskedelemben; ld. Garas 1960, 221, kat. 277, 271. kép (F. A. Maulbertsch, ismeretien mennyezetképhez készült rajz, 1772-1773). 2004. március 23-án mint ifj. Josef Winterhalder művét adták el (Monika Dachs meghatározása cg}', a Szent Hippolit-templom freskójával összefüggő rajzra hivatkozva) a bécsi Dorotheum aukcióján (Altmeisterzeichnungen, Druckgraphik bis 1900, Aquarelle und Miniaturen, 56. tétel). Eddig nem sikerült összefüggést találni a rajz és a templom szentélyének kifestésé között. 58 Slavícek 2004, 234-235, 5. kép. 39 Dachs 2003,1, 350-353. 60 Vö. a kézírást, amelyet Schelest 1990, 54. közöl, Winterhalder saját kezűleg írt leveleivel és a fentebb említett, ugyanabban az évben készült, a pöltenbergi festményt ábrázoló vázlattal: kat. II. 3. 61 Goldschmidt, Ernst: Hubert Maurer. In: Thieme - Becker XXIV, 279-280; Hagen, Bettina: Antike in Wien. Die Akademie und der Klassizismus um 1800. Mainz am Rhein, 2002, 21-23; Slavícek, Lubomír: K pocátkűm Galerie zijících malífü (1796-1806). Wenzel Peter, Dominik Kindermann, Josef Platzer, Franz Caucig, Heinrich Friedrich Füger, Hubert Maurer a druzí v korespondenci prazské Spolecnosti vlasteneckych pfátel uméní. Casopis Slezského zemského muzea, Série B, 52 (2003) 263-280; Haberditzl 2006, 191. ó

2 Garas 1960, 121. 63 Garas 1960, 108. Nesselthalerhez ld. Rossbacher 2006, 911-919. Nesselthaler római tanulmányútja után teljesen klasszicista modusban dolgozott, enkausztika technikával. Ld. erről Koller, Manfred: Zur Olund Wachsmalereitechnik bei Andreas Nesselthaler (1748-1821). Barockberichte 44/45 (2006) 924-930. Lásd még Kapossy 1922, 113, továbbá Koller, Manfred: Maulbertsch, Winterhaider und Nesselthaler 1774-1776. Zur Untersuchung der Fresken in Mühlfraun/Dyje und Innsbruck. In: Kat. Langenargen 2009, 161-183. 64 Smuk 1975, 154-157. 65 így például azért, hogy elnyerje a strahovi premontrei kolostor könyvtárfreskójának megbízatását, rajzmásolatokat készített a klosterbrucki könyvtár festményeiről. Ld. Preiss 1988, 123; Preiss 2007,246-248. 66 Lásd saját műveinek jegyzékét, amelyet Jacob Matthäus Schmutzer mellékelt Szily János püspökhöz 1796. december 12-én intézett leveléhez: Kapossy 1922, 112-113; Hanavská 1952, 268. Winterhaldernek a mai Szlovákia területén alkotott művei megismertetésével még adós a kutatás, ld. Petrová-Pleskotová 1983, 48. 67 Johann Wenzel Bergl (1718-1789) is dolgozott alkalmilag Maulbertschcsel, így pl. a mistelbachi könyvtárteremben (1760), ld. Dachs 2004, 201-218. 68 Dachs 2005a, 64-66. 69 Vö. Kat. Langenargen 2009, 236-243, QucUentcxtc 1/1-9. 70 Dachs 2005a, 71-73. 71 Slavícek 1978, 56-57. 72 Ld. 26. jegyzet, továbbá Grossová 1999, 31-32; Jindrácek 2001, 3839. A kép ikonográfiájához Isnard Frank lm LCI VI, 1974, Sp. 78; David Freedberg: The Power of Images. Studies in the History and Theory of Response. Chicago 1991, 462, 20. j. 73 Schelest 1990, 80-81, kat. 29 (mint Felix Ivo Leicher); Grossová 2001, 135-136. 74 A nikolsburgi káptalan alapításáról van szó, az új káptalani statútumok 1773. évi átadásáról. A harmadik kép: A káptalani jelvények átadása, 1794 nem Josef Winterhalder, hanem egy eddig ismeretien festő műve. Ivo Krsek mindhármat Josef Winterhalder műveként közölte elsőként in: BJchter, Václav - Krsek, Ivo - Stehlík, Milos - Zemek, Metodéj: Mikulov. Praha, 1971, 220. Legújabban az egyik képet Ignaz Raabnak (1715-1787) mlajdonították, ld. Marie Mzyková In: Kardinál Frantisek z Dietrichsteina (1570-1636). Prelát a politik neklidného véku. Szerk. Mlcák, Leos. Kat. Olomouc, 2008, 80, kat. 1.20. A szerzőségről és az ikonográfiáról Id. Vales 2008, 38-13. 75 Pl. Grossová 1999, 18.