Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)
TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna | Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia
12. Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet királynő aláírja Stuart Mária halálos ítéletét, 1879. Johannes Gaal gyűjteménye (kat. 195) továbbtanulni. Az új irányvonal, az állami reprezentáció jeles képviselői azonban főként Münchenben szerezték meg az alapokat. Ebbe a vonulatba illeszthető be Liezen-Mayer Sándor (1839-1898), a stuttgarti, majd a müncheni Akadémia tanárának történeti festészete is. Mária királynő és anyja, Erzsébet Nagy Lajos sírjánál című, 1862-ben festett képe a középkori királyvillongások idejéből vette témáját, és erkölcsi mondandóként a központ hatalom gyengülésére, az anarchikus időszakok kialakulására figyelmeztet (kat. 192). A művész ezzel a képpel nyert felvételt Piloty osztályába, miután két évet eltöltött Münchenben, de már ezen is érződik Piloty hatása, főként a jellemábrázolás mélysége és a feszültséggel teli hangulat érzékeltetése miatt. A motívumok cseréjére és vándorlására érdekes példa ebben az esetben Piloty IV. Edward gyerekeinek elfogatása a Towerben című, 1870 körül készült képe, amelynek drámai jellemábrázolása, sejtelmes hangulata előrevetíti a hercegek szomorú sorsát. Az előkép mindkét kép esetében lehetett egy közös, talán Delaroche-kompozíció. Liezen-Mayer életművének további témái már a müncheni történeti piktúrához kapcsolódnak, így az Erzsébet királynő aláírja Stuart Mária halálos ítéletét (12. kép), amely nagyszerű kvalitásával szintén Piloty világát idézi. Liezen-Mayer nevét igazán ismertté azonban azok a romantikus hangvételű, lírai szépségű illusztrációi tették, amelyeket Goethe és Schiller müveihez készített (kat. 197-198). A legismertebb és legsikeresebb Piloty-tanítvány Benczúr Gyula volt, aki fent említett két korai művével még a nemzeti szenvedéstörténet irányához kapcsolódik. Az 1875-ös Vajk megkeresztelése nagyméretű, barokk oltárképre emlékeztető formátumban készült végleges változata (MNG) azonban már tökéletesen megfelel az állami reprezentáció követelményeinek. A pogány Vajk megkeresztelésével és az akkori nyugati világ vezetőinek jelenlétében lezajló esemény az erős, keresztény magyar állam nagyságát sugallja, ezzel a képpel az új irányvonal emblematikus műve is megszületett. Benczúr fényes tehetségének minden bravúrjával, tökéletes anyag'estéssel, pazar, változatos színvilággal, látványos kompozícióval, elmélyült jellemábrázolással bizonyította, hogy ő Piloty mester legjobb tanítványa és igazi követője az európai történeti festészet egészét tekintve is. Ezen irány másik grandiózus alkotása a Budavár visszavétele a töröktől 1686-ban (MNG), amely az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik leglátványosabb és ünnepelt darabja volt. A Vasárnapi Újság részletesen leírja a tartalmat és a szereplőket is, méltatva a kép erényeit, de némi szemrehányással rámutatva a magyar hősök alárendelt szerepére a császáriakkal szemben a kompozíción belül." A század végének müncheni iskolázottságú festői közül Vágó Pál (1853-1928), a század utolsó harminc évének egyik legtehetségesebb művésze rendelkezik a legjelentősebb életművel a történeti műfajt illetően. Leginkább A magyarok Kijevelőtt című kép (13. kép) köthető Münchenhez, amely az Álmos vezér előtt hódoló kijevi fejedelem követeit ábrázolja, amint átadják a túszokat és a kincseket a magyaroknak. A hazafias érzelmű művész monumentalitás iránti vonzódása több grandiózus történelmi kép elkészülését eredményezte, mint a Huszárság története, a Bem-Petőfi körkép vagy a Budavár visszavétele 1-849-ben (MNG), amely Benczúr felfogásával ellentétben nem a győzteseket ünnepli, hanem az ádáz, elkeseredett küzdelmet érzékelteti egy grandiózus csataképben.
