Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella | Müncheni művészek a pesti tárlatban

Ügy tűnik, a pesti művészeti élet működik, a külföldi kiállítók jelenléte folyamatos. Az egyre szélesülő nemzetközi mezőny döntő fontosságú, megmenti Pestet a beszűkülés és a provincializmus kísértő árnyától. A bécsiek 1847-ben megfogyatkoztak, de ez csak egy esetleges mozzanat, mert a nemsokéra bekövetkező korszakos események után újra ők vannak túlsúlyban. De míg sokan várják a magyarok külföldi sikereit, sürgetően felmerül a tehetségek itthon tartásának kérdése is. Am, mint a müncheni tanultságú mesterek kiemelt eseteiben is láttuk, ez a reformkorban még nem nagyon sikerült. Mint annyi más, ez a probléma is Bécsben fogalmazódik meg, Rudolf Eitelberger fiatal művészeti szakember, a bécsi művészeti élet későbbi nagy korifeusa által, aki ekkor rendszeresen írt kritikákat a bécsi akadémiai tárlatról. Figyelmeztet, hogy a tehetségeket otthon kell foglalkoztatni, meg kell előzni kényszerű elvándorlásukat.

84 Cikkéből kitűnik Bécs és Pest eltérő felfogása a külföldi mesterek szereplését illetően. „A művész nem lehet egoista, csak akkor fejlődhet igazán, ha mások fejlődését is figyelemmel kíséri; ezért fel kell számolni a Németország, Belgium, Franciaország és Bécs közötti válaszfalat. Az »osztrak« Prágában megjelennek a müncheni, düsseldorfi, francia művészek is, azok, akik Bécsben ezt nem tehetik meg. Kívánatos volna tehát, hogy idegen munkát is ki lehessen állítani itt is, hogy a közönség választani tudjon. A szállítás finanszírozásáról a Kunstverein gondoskodjon!"

85 Pesten éppen ellenkezőleg, egyes hangadók a nemzetközi mezőny ellen ágáltak, abból kiindulva, hogy az egyesület feladata a nemzeti művészet támogatása. De az egyleti vezetőség nem engedett, a müncheni kollekció ekkor 35-38 darabból állt, Prágából jött mintegy tucatnyi kép, és a düsseldorfi küldemény is tíz felé közelített - mert bizony a közönség továbbra is külföldi képeket akart nyerni tagdíja fejében. A reformkor utolsó tárlatának bevezető termében a szobrászok közt legnagyobb feltűnést Faragó József újabb munkája, a Magyarország felvirágzása (géniusza) című gipszvázlat keltette, amely egy fáklyát tartó ifjút ábrázolt.

86 Faragó ekkor már Ludwig Schwanthaler műtermében dolgozott,

87 és e vázlatával érdemelte ki, hogy a nagy mester felvegye őt műhelyébe (az Akadémiára nem iratkozott be). A mű azért is kedves, mert Faragó a közönség szeme láttára érett a társadalmi összefogás segítségével művésszé, és a kiállítások során figyelemmel kísérhették fejlődését.

88 Az előző évben bemutatott Szentháromság című faszobrának vázlata volt látható, amelyet a képfaragó szülőföldjének, Újbányának (ma Nová Baha Szlovákiában) készített ajándékul (9. kép). Az alkotás egy oszlopos architektúra, amelynek tetején az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy glóriában, fénykör között ábrázolva jelent meg.

89 A szobrot Faragó életnagyságban, négy mellékalak - Szent István, Szent László, Mária és Szent Ilona - ábrázolásával kiegészítve Újbánya piacterén állította fel 1847 szeptemberében.

90 A mű ma is eredeti helyén áll, bizonyságot adva Münchenben tanult szobrászunk tudásáról. Az első, közösségi mecenatúrával kitaníttatott tehetség azonban a későbbiekben nem tudott érvényesülni. Először Pesten próbálkozott, majd a szabadságharc után szülőföldjére távozott, ahol különféle pártfogók és megrendelők között, méltatlan munkákat végezve vergődött élete végéig. A külföldi képek között változatlanul a müncheniek a közönség kegyeltjei, Bécs ellenében. Bürkei „bámulatos szorgalommal előadott bajor tája" mestermünek minősül, Lotze örökös juhaival, Benno Adam (1812-1892) oroszlánokkal és lovakkal arat sikert. „Nélkülük nincsen pesti mükiállítás" - állítja Henszlmann. Egyetlen tárlatból sem maradhat el a biedermeier kedvelt játéka, a fényhatásokkal játszó „holdvilág kép". A szokás az, hogy legalább háromféle fényforrás szerepeljen együtt - holdfény, gyertyafény, tüzfény. Ebben az évben Bemard Stange (1807-1880) Havasi tájkép holdvilágnál^ című darabja volt ilyen. Az idegen képek között több az egyetemes tematikájú históriai mű, mint pl. Alois 9. Faragó József: Szentháromság. Szoborépítmény Újbányán