Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

MŰTÁRGYLISTA

MŰTÁRGYLISTA A kiállításon szereplő művek kiválogatásában elsősorban azt a szempontot vettük figyelembe, hogy mennyire érvényesül a műalkotáson a müncheni iskola hatása, ami - némileg leegyszerűsítve - a kivitelezés szempontjából az akadémiai képzés lényegét jelentő, erős rajzi alapokon nyugvó tudásban nyilvánul meg, illetve ezzel együtt jár a lehető legnagyobb valósághűségre törekvő, anyagszerű ábrázolásmód. A tartalmi szempont az egyes műfajoknál, illetve képcsoportoknál csupán a felszínt érintve merült fel - a müvek ikonográfiái elemzése, kontextusuk feltárása és ennek nyomán München összetettebb hatásának vizsgálata már egy következő munka feladata lesz. Egyelőre kísérletet tettünk azoknak az alkotásoknak az összegyűjtésére, amelyek segítségével felvázolható az 1850 és 1914 közötti időszak képe. Természetesen több mű is hiányzik a válogatásból - többek között részben a nagybányaiak 1896 után keletkezett, de még München szellemében fogant alkotásai, amelyek a Magyar Nemzeti Galéria Nagybánya-kiállítása kapcsán kimerítő elemzések tárgyát képezték. A müncheni iskola hatása a különböző műfajokban más-másképpen nyilvánul meg, ezért a művek között találhatók olyanok is, amelyek nem szükségszerűen Münchenben készültek, sőt elvétve olyan művészek nevével is találkozhatunk, akik nem töltöttek hosszabb időt a bajor fővárosban, esetleg csak kiállításain vettek részt (pl. Bihari Sándor, Fényes Adolf, Skuteczky Döme). Több művész párizsi tartózkodás után tért vissza Münchenbe, így a bajor fővárosban született képeiken megfigyelhetők a francia művészet tanulságai is (Csók István, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla egy-egy munkáján). A katalógusban a müvek a könnyebb átláthatóság kedvéért az alkotók abc-sorrendjében követik egymást. A müvek adatolásánál nem törekedtünk a teljes kiállítás- vagy irodalomjegyzék összeállítására, hanem a korabeli müncheni kiállításokon való részvételt emeltük ki, bizonyos esetekben a műcsarnoki (pl. a millenniumi), illetve a monografikus tárlatokat. Emellett az elmúlt évtizedek azon magyar és külföldi kiállításait vettük figyelembe, amelyek a 19. század második felének magyar művészetét tárgyalják akár monografikus szempontból, akár az európai művészet kontextusába helyezve.