Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

MŰFAJOK - A portré müncheni magyar mesterei (Bellák Gábor)

a pápa kezeinek megfestése. A pápa kezei egyszerűen és természetesen nyugodtak a szék karfáján, szinte hangsúlyozva magas életkorát. A bíboros kezeit be kellett állítanom, egyiket a birétumon nyugvó másikra. Célom az volt, hogy a kifejezésében rejlő önuralmat a kezeinek ábrázolása révén fejezzem ki. Akárcsak a pápa, ő is kiváló modell volt. Elmagyaráztam, hogy nagyon nehéz újra beállítani a helyes kéztartást, s így egy ülésben szeretném mindkét kezét lefesteni. »Mennyi időbe telik?« - kérdezte. »Másfél óra, Eminenciás uram« - válaszoltam. »Bene« - mondta, s egész ülés alatt meg sem mozdította kezeit. Erősen koncentrált munkával fejeztem be a festést, s nem hiszem, hogy valaha is szebb kezeket festettem volna."'

6 Példátlanul termékeny arcképfestői munkássága során László saját bevallása szerint mintegy 2700 portrét festett, melyek között Hohenlohe-Schillingsfürst német birodalmi kancellár arcképe olyan hatást gyakorolt II. Vilmos német császárra, hogy azonnal meg akart ismerkedni a művésszel, akit később mindvégig barátjának is tekintett. Lászlóról általában is elmondható, hogy portréival nemcsak kiváló megrendelőket és elégedett megbízókat szerzett, hanem jó barátokat is. László Fülöp, akit 1912-ben Ferenc József nemesi címmel jutalmazott, bár minden adottsága megvolt hozzá, mégsem vált művészfejedelemmé, s ez leginkább azzal magyarázható, hogy Angliában telepedett le, ott tehát, ahol a legmélyebben gyökerezett a portréfestés polgári tradíciója. Nem lett, de lehetett volna, s ez a portré általa művelt műfajának köszönhető. Bellák Gábor JEGYZETEK 1 M-th K-n. [Mikszáth Kálmán]: Három új főrend. Vasárnapi Újság, 1906. 43. sz. 702. 2 Idézi: Homér Lajos: Benczúr Gyula. Bp., 1938. 43. 3 Kovács Jenő: László Fülöp. Új Idők, 1901.184-190. 4 Deckert, Hermann: Zum Begriff des Porträts. In: Marburger Jahrbuch für Kunstwisseknschaft, 5 (1929) 269. 5 Uo.271. 6 Uo.274. 7 Brilliant, Richard: Portraiture. London, 1997.11. 8 Lyka Károly: Benczúr Gyula. Új Idők, 1944. február 5. 9 Például a Vasárnapi Újság híradásai közül: [n. n.]: A király Budapesten. Vasárnapi Újság, 1893. máj. 7. 320; [n. n.]: A királyné Benczúr műtermében. Vasárnapi Újság, 1893. nov. 12. 781: [n. n.]: A király Benczúr műtermében. Vasárnapi Újság, 1894. febr. 11. 97; [n. n.]: A király egy magyar festőművésznél. Vasárnapi Újság, 1902. febr. 11.110. 10 Benczúr műtermeiről Id.: Bellák Gábor: Benczúr Gyula műtermei. In: Művészek és műtermek. Szerk. Hadik András - Radványi Orsolya. Ernst Múzeum, Bp., 2002. 85-94. 11 Makartról a fontosabb irodalom: Frodl, Gerbert: Hans Makart. Monographie und Werkverzeichnis. Salzburg, 1974; Makart 2000; Hans Makart (1840-1884). Hrsg. Marx, Erich - Laub, Peter. Salzburg, 2007 (Jahresschrift des Salzburg Museum, Bd. 50). Ld. még Makart és Benczúr összehasonlításához Bellák Gábor: Festőfejedelmek Bécsben és Budapesten. Benczúr és Makart. In: Az áttörés kora 2004. 1.163-173. 12 Makart műterméről: Hoh-Slodczyk, Christine.- Das Haus des Künstlers im 19. Jahrhundert. (Matériáién zur Kunst des neunzehnten Jahrhunderts 33). München, 1985. 81-86; Kassal-Mikula, Renata: Die Familie. Das Atelier. Makart Gesteck. Künstlerfeste. In: Makart 2000. 49. 13 László Fülöpről újabban: A Brush with Grandeur. Philip Alexius de László (1869-1937). Ed. Laszlo, Sandra de. London, 2004. 14 Kovács: i. m. (3. j.) 186. 15 Műcsarnok, 1899. 298-300. 16 Rutter, Owen: Portrait of a Painter. The Authorized Life of Philip de László. London, 1939. 200.