Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München modernsége. Az 1880-as évek második fele és a Secession megszületése

31 Muther, R[ichard]: Die Internationale Kunstausstellung XIV., Frankreich. Münchner Neueste Nachrichten, 1888. aug. 31.1. 32 „Mert a modern kép lényegi jellemzője az, ahogy a modern élethez közelít. A 19. század kulturális képe, ami ma rendszerint a hajdani történeti kép helyébe lépett, abból a helyes elvárásból indult ki, hogy csak a jelen élő valóságából lehet művészit megformálni." Die Internationale Kunstausstellung - Das Moderne Zeitgemälde. Münchner Neueste Nachrichten, 1888.júl. 10.1. 33 A magyar festészetben is megvannak ennek a témakörnek a példái, Pataky László, Kernstok Károly, sőt Bihari Sándor képei között is. Ld. részletesebben másik tanulmányomat e katalógusban. 34 Muther 1893. 35 Muther, Richard: The History ofModern Painting. Translated by Ernest Dowson, G.A. Greene and A.C. Millier. London, 1895-1896. Sikeréhez az is hozzájárult, hogy nagyon sok reprodukciót közölt, ha nem is jó színvonalon. 36 Otto Julius Bierbaum (1865-1910) író, költő. A Die Freie Bühne és a Neue Deutsche Rundschau szerkesztője, az Insel Kiadó és könyvsorozat egyik alapítója és szerkesztője. Jelentős múvészetkritikai kötete a Moderne Musen-Almanach (1893), amit kortárs művészek, többek között Stuck rézkarcai illusztráltak. O az első autóval megtett itáliai kultúrutazás irodalmi megörökítője: Eine empfindsame Reise im Automobil. München, 1903. 37 Fritz von Ostini (1861-1927) költő, novellaíró és művészeti író. Jogot végzett és a müncheni Akadémiára is járt. 1886-tól újságíróként működött, 1887-től a Münchner Neueste Nachrichten szerkesztőségében művészeti és színházi referens. 1896-tól a Jugend folyóirat főszerkesztője. Közben igen sok művészetkritikát publikált szakfolyóiratokban is, a századforduló után pedig művészmonográfiákat kortárs festőkről: Uhdéről, Hugo von Habermannról. 38 Igen fontos az a momentum, hogy Németországban a művészeti szemléleti és stiláris változás egy új, korszerű és modern stílus irányában a festészeten belül indult meg, majd az 1896-ban induló Jugend folyóirat hatalmas lendületet adott a grafikának is, és csak ekkor születtek meg az első, új stílust képviselő építészeti alkotások. 39 Lyka 1970. 57. 40 A három kiállított Whistler-portré közül mindegyik főmű volt: Arrangement in Grey and Black (Anyja arcképe, 1871), Harmony in Gray and Green (Miss Cecily Alexander, 1872-1874) és a Lady Archibald Campbellről festett képmás, melynek címe Arrangement in Black (1882-1884). 41 Muther, Richard: Die internationale Kunstausstellung in München. II. Kunstchronik. Beilage der Zeitschrift für bildende Kunst, 1888. 313-314. 42 Vaszary 2007.167-170. kat. 17-21. 43 Lyka 1890A. 44 Lyka 1890B. 45 Pecht, Friedrich: Die Münchner Jahresausstellung von 1891. Die Kunst für Alle, 1891. 6. sz. 337. 46 Lyka 1891A, Lyka 1891B, Lyka 1891C. 47 Egyesek pl. tizenöt képpel szerepelhettek, így Arnold Böcklin vagy a holland Adolf Artz, míg régi, elismert tagokat teljesen kirekesztettek a kiállításból. 48 A témáról részletesen ld. Makela 1990. 52-67. 49 Memorandum des Vereins Bildender Künstler Münchens és a tagság névjegyzéke. (Ld. Makela 1990.145-153.) 50 Erről a kiállításról Lyka Károly A Herben írt ismertetést, amiben Whistlert hangsúlyosan dicséri, és visszamenőleg utal arra az 1888-ban látott Whistler-anyagra is, amiről akkor szinte egyetlen kritikus sem emlékezett meg. Lyka Károly: A müncheni Salon. A Hét, 1892.26. sz. 433. Lyka csak 1890-től publikált, így a korábbi évek eseményeire való utalások igen szórványosak a cikkeiben, de a Whistler-képek varázslatos hatásáról megemlékezett. 51 Lyka 1892. 52 Azért nevezhető kompromisszumosnak a nemzetközi kiállítás, mert a szervező zsűri meghívta a Genossenschaftból már kivált festőket is az évi nemzetközi kiállításra, akik küldtek is anyagot, bár közben Berlinben is kiállítottak. 53 Lyka 1892. 54 Khnopff egyik képét rögtön megvette a bajor állam; Jan Toorop 17 kiállított műve is szenzációt jelentett. 55 A müncheni Secessionnak volt egy ott élő magyar tagja, Strobentz Frigyes. 56 August Endell híres fényképészstúdiójának, az Atelier Elvirának (1896) nem volt párja vagy megközelítően is hasonló merész példája a városban. A müncheni építészet legtöbb ekkori alkotását továbbra is a neoreneszánsz megannyi változata és egy heterogén elemekből összeolvasztott Heimatstil jellemezte. 57 A müncheni oktatási intézményeknek és a kiállítási fórumoknak a hatásáról az ott letelepedett, vagy az 1896 után is ott tanuló magyarokra ld. Hessky Orsolya tanulmányát ebben a kötetben. 58 Erről a sajtóvisszhangról és az ezzel kapcsolatos változásokról Bécs művészeti életében ld. Sármány-Parsons, Ilona: Auftakt zur Moderne. Kunstkritik der Wiener Tagespresse 1894. In: Zeitungen im Wiener Fin de Siècle. Hrsg. Scheichl, Sigurd Paul Duchkowitsch, Wolfgang. Wien-München, 1997.169-184. 59 Ekkor már nem annyira a nagy nemzetközi kiállítások voltak az újdonságok bemutatásának a legfőbb fórumai, mint inkább a kommerciális és egyre jobban specializálódó magángalériák, műkereskedői szalonok, akik felfedezték a mindenkori avantgárd törekvésekben rejlő kommerciális és médiapotenciált. 60 Hevesi, Ludwig: Die Münchener „Sezession" in Wien I. (1894. dec. 2.); //.: Moderne Malerei. Zur Ausstellung der Sezession im Kunstlerhause (1896. dec. 6.); III.: Neue Werke von Stuck (1894. dec. 8.); IV: Neu-München und Gefolge (1894. dec. 16.). In: Uő: Acht Jahre Sezession. Wien, 1906. 523-542. 61 „Modern wurde also praktisch genommen, zeitgemäß, aktuell." Hevesi: i. m. 526. 62 Uo. 63 Bár teoretikus szinten egy-két festő, elsősorban Franciaországban már megfogalmazta ekkor ezt az autonómia igényt, de ők egyelőre izolált képviselői voltak a festészeti autonómia követelményének.