Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Tóth Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez

1-3. kereszt, balra spirálkör íródik, a négyoldalú alsóban külön kereteit, átlós helyzetű emberfő látszik. A túlsó, nagy kör körül csak a felső sarokban van kitöltés: jobbra ökölbe szorított jobb kéz, balra lehajló szarvú állatfő. A körbe lentről és fentről egy-egy sajátos forma nyúlik be, amely gerincszerű középső és két kihasasodó oldalsó tagból áll. Túlfelől a kitöltő palmetták ötujjúak, a jobb felső le-, a többi felfelé fordul. Az ujjak hegyesek, különválásuk szögletes, a felső párok felnyúlok, gyakran enyhén görbülök. A frízek rajza egységes elvű, de változékony. Az egysoros fríz hét, a másik tíz felső és kilenc alsó tagból áll. Szélső indái a sarokra nyúlnak föl. Az egysoros frízen a jobb szélső inda a nagy kör bal felső negyedét alkotó szalaggal fonódik a sarkon, a bal szélső pedig a körháló jobb felső mezejébe hatol, és levélkét hordoz. A balról harmadik indát egybegyűrűzték a körháló keretével. A gyűrű a jobbról második indán is megvan, de ott nincs kapcsoló szerepe. Az egységek a szélek felé egyszerűsödnek. A kétsoros frízen a formálás egyenletesebb. A palmetták zöme a felső sorban hét-, az alsóban ötujjú, lent a bal alsón, fent az egyik középsőn egyegy ujjpár hiányzik. Az ujjak hegyesek, de a felső sorban az oldalsók, az alsóban a felsők hajlattal kapcsolódnak egymáshoz. A felső sorban az oldalsó ujjak lehajlók, az alsóban a felső párok sarlósán begörbülök. A köteges középső részek mind egyformák, három kerek véggel visszahajló tagból állnak. Az egysoros fríz fő palmettái hétujjú forma származékai. Közbülső ujjpárjuk, amely a bal szélső egységen hiányzik, nem érintkező, hol fel-, hol lehajlóan alakított. A függő formák közül a középső hét-, a balra következő és a jobbról második öt-, a többi háromtagú. A jobbról második a hálós dísz, a két bal szélső a nagykörös fonat körkitöltőire emlékeztet. A két említett másikon a felső palmettarész ujjai hajlattal kapcsolódnak egymáshoz, úgy, hogy az oldalsók a középső felé görbülnek. A jobbra következő palmettán a középső ujjat állatfő helyettesíti. A tagolásban a szalagok és indák egységesen két domború vagy élesedő bordából állnak. A kétsoros dísz jobb indavége talpszerü taggal ütközik a szegélysávnak. A hosszoldali palmetták gyűrűzöttek, zömmel kéttagúan, néha egyszerűen. A gumós tövek jónéhánya kétvagy háromosztatú. Az egysoros fríz két bal függő levélféléjén gyűrűzés nincs. Nincs ilyen a körkitöltőkön sem, amelyek a szalagok egyik bordájából kiváló, tokszerűen tölcséresedő szárból fejlődnek. A palmetták tagolása sokféle. Az ujjak jórészt egyvájatúak, a hosszoldalakon néha az alsók is, főleg a széleken. A vájatközök rendszerint élesek, csak néhány alsó ujjon domborodók. Határozottan domború belső rész csak a levélfélék oldalsó tagjain lép fel. A köteg-ujjak zöme négy vájattal kezdődik, visszahajló részükön a tagokon és közükben is egy-egy vájat húzódik. Fölöttük a palmetták középső ujja többnyire vájattalan. A középső ujjak tagolása különösen sokféle, a körhálóban előfordul kalászosán barázdált forma is. Ugyanitt a középéi gyakran megnyúlik, egy ízben a tőtől indul. A hétujjú sor két jobb szélső palmettáján az cgyvájatú középső ujj egészében a tőnél kezdődik. Az egysoros fríz középső és balra következő függő formáin gerincszerű tagok hangsúlyozzák a hossztengelyt. Ugyanakkor gyakori a vájatok középső egybeékelődése, és előfordul V alakú vájatvezetés is. Néhány középső tagon és más idomon a formálás az alaphoz hajló, ami a figurális részleteket sem mindig jellemzi. Ezek zömmel szűkszavúan, jelzésszerűen formáltak. Csak az emberfő kidolgozottabb: haja barázdált, kétfelé hátrafésült, szeme csepp alakú, orra szélesedő, szája alig látszik, arca széles, álla osztott és szögletes is, nyaka vékony, lapos. A motívumokat, ami a fő díszítményekct illeti, nyilván a felületek alakjának megfelelően választották meg. A két frízt így is idomítani kellett a formátumhoz. A varkocsdísz beiktatását bizonyára a keretes kör alapidoma kívánta meg. A fonatok kompozíciója és néhány kitöltő motívuma ugyanakkor világosan a két rövid oldal megkü-