Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Tóth Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez

I. 13. kép: Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, nagyméretű oszlopfő Dömösről, átlós nézet lovasalakkal mösi oszlopfő elkészült-e már Kálmán király korában, vagy csak II. Béla (1131-1141) alatt, amikorra az alapítólevél kiadása is elhalasztódott (1138), talán lehet vitatkozni. Annyi bizonyos, hogy a kiérlelt román stílus ebben az emlékkörben vált először uralkodóvá a középkori Magyarország területén.

24 JEGYZETEK 1 A 12. századi kőfaragás időrendje, főleg korai szakaszában, ugyancsak meglehetősen kérdéses. E kérdések megtárgyalása más alkalomra marad. A Népoltárhoz 1. Gerecze 1897b, 117, 126; az altemplomi lejáratokhoz MMT, 42, 44 (vö. Dercsényi - Zádor 1980, 27). Ali. századi királyi műhely konstrukciója: Dercsényi 1943b; a helyesbítéshez 1. Entz 1966, 8-9; Gerevich L. 1971c, 12-13. Entz főleg a Dercsényinél is szereplő külföldi párhuzamok 12. századi keltére mutatott rá. Az ezt követően még előadott ellenérv (MMT, 90) all. századi keltezés igazolására nem alkalmas. A visegrádi vállkövek korai vonásait Kozák Károly ismerte fel (1. 1-12.: i. h.). 2 A „királyi kőfaragóműhely" adatbázisa: Dercsényi 1943b, 279-281. Dercsényi a szentkirályi kőnek (1-52.) még a provenienciáját is kétségbe vonta - ami egyébként elég jól adatolt (vö. MRT5., 186-187) -, nehogy a keresztes rendház 12. századi alapítási adataival (1. uo. 188; Györffy 1963-1987, II. 277-278, 280) számolnia kelljen. Az esztergomi székesegyház Mária-oltárára vonatkozó felszentelési adat (1156) építészettörténeti értéke újabb felismerés eredménye (1. Marosi 1984a, 24—25). A fejezettípushoz 1. főleg uo. 99; Gerevich T. 1938, 148-149. 3 Az adatok nagy részét a Képes Krónika tartotta fenn (SRH, I. 345, 357 - Tihany, 360, 382 - Szekszárd, 364 - Zselicszentjakab). A visegrádi alapítást a Szent Gellért-legenda fűzte hozzá a tihanyihoz (uo. II. 503). A tihanyi és a bizonytalanul ismert szekszárdi alapítólevélhez 1. Szentpétery 1923, 6-7 (12., 16. sz.). A szekszárdi és a zselicszentjakabi egyező dátumú (1061). 4 Ezt általában nem szokták kétségbe vonni. A Szekszárdra vonatkozólag javasolt emberöltőnyivel későbbi keltezés (Tóth M. 1980, 434-437) több okból nem tekintendő mérvadónak. 1. A meghatározónak vélt velencei összefüggés nem oly szoros, hogy bármit meghatározna. 2. A velencei emlékek keltezése nem biztosabb, mint a szekszárdiaké. 3. A stílus Szekszárdra éppúgy eljuthatott Bizáncból, mint ahogy Velencébe (vö. uo. 433-434). A szekszárdi emlékeket mindenesetre hazai kortársaik nélkül nem lehet kimozdítani 1060 környékéről. A tihanyi kőhöz vö. Székesfehérvár 1978, 80-81 (10. sz.). 5 A bodrogmonostorszegi kőről közölt felvétel 1977-ben készült a zombori múzeumban. Akkor a hozzá tartozó kisebb töredék nem került elő. Teljes reprodukciót közölt Csemegi J. : Az aracsi kő. AÉ 85 (1958) XLVIII; 1. még Gerevich L. 1974, 75. tábla. 6 L. Nagy S. 1987, 7, 47-48., 57. sz. Nagy Sándor szükségtelenül feltételezett évszázados különbségeket a dombói leletek, illetve lelőhelyek között: vö. Tóth S. 1990, 150. 7 A titeli alapításhoz: Györffy 1963-1987, I. 240-241. A kapcsolathoz 1. Nagy S. : Parallelen des Steines von Aracs in der Wojvodina. AR 17 (1979) 95-96, I, III/2, VI. A III/2-höz tartozó leírásnak megfelelő darab: Nagy S. 1987, 78. sz. Ez pilaszterfő, mint titeli rokona, amelyen hasonló típusú és helyzetű fél emberalak jelenik meg. A sarkon kosfőket mutató dombói kompozíció két féloszlopfőn is megvan: uo. 79-80. sz. A titeli pilaszterfőn Dombóra utal az oldalsó palmetta is. Az összefüggés megítéléséhez az eltűnt titeli vállkő is figyelembe veendő (vö. 23. jegyzet). 8 A dombói párhuzamok : Nagy S. 1987, 38-40., 45., 49-51., 85-86., 89-91. sz. 9 A veszprémi székesegyházra nézve 1. Tóth S. 1994; Dombóhoz vö. 6. és 12. jegyzet. 10 A váci Mária-templom építésének legendájához: SRH, I. 387-388, 394-395, 403. A sződi kő váci származtatása: Entz 1959, 32 (vö. MMT, 31). Származási helyül esetleg számításba jöhetne a kissé távolibb Mogyoród kolostora is, ami hasonló keltezéshez vezetne (vö. SRH, I. 391).