Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Tóth Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez

I. 2. kép: Tihany, kőtár, oszlopfő nak: tömbformáik, diszítményeik egyaránt eltérőek, és többnyire részleteik is különböznek. Mégis előfordul körükben néhány olyan egyező részlet, amelyet máshonnan egyelőre nem ismerünk. Zselicszentjakabot pl. a kétbordás inda lezárása lemezhez tapadó, pántszerű idommal (I. 1. kép) és a háromosztatú, gumós tő (I. 16. kép) Szekszárdhoz (vö. 1-3.), a vájattalan ujjak lépcsőzetes sorolása Visegrádhoz fűzi (vö. 1-11-12.). Az öszszefüggésnek ez a módja megadott mintákon dolgozó kőfaragók közötti kapcsolatokra vall. Némileg más a helyzet a vállkőszerű tihanyi oszlopfő esetében (I. 2. kép), amely levél- és palmettatípusának némely vonása, valamint indás frízmotívuma révén inkább csak mint párhuzamos jelenség függ össze a szekszárdi vállkővel (1-3.). A kapcsolatok mindenesetre arra vallanak, hogy a négy kolostor építése nagyjából az alapítási adatoknak megfelelő időszakban folyhatott.

4 A további összefüggéseket nem célszerű a Dunántúlra korlátozott keretek között vizsgálni. A tihanyi frízmotívum és szekszárdi megfelelője hasonló díszítmények tágabb körével kapcsolatos. E kör legzártabb csoportja veszprémi, pilissztentkereszti, sződi lelőhelyű. E három helyen a kétsoros palmettás frízmotívum egyezően komponált alakban tűnik fel. Az alapformát a hátsó sor akaszkodó, félpalmettapáros alakzata jellemzi (vö. 1-1-2.). A tihanyi változat hiányos : a hátsó sor alakzatát V alakú szalagpárok helyettesítik. Ugyanakkor a tihanyi dísz az indatípus és az alsó palmettaujjak ennek megfelelő kezelése alapján stílusban a veszprémi csoporthoz sorolható. A szekszárdi változat teljes, de az akaszkodó sor megoldásában, a palmettaformákban és a részletképzésben egyaránt eltérő. A teljes alakzat előfordul még Bodrogmonostorszegen, megintcsak más változatban, amely pl. a függeszkedő palmettaközéprész előfordulása révén Szekszárdhoz fűzhető (I. 3. kép).

5 Végül még egy csonka változat említendő itt, amelyen a kétsoros formára csak szalagszerű akaszkodó elem utal : ennek a középkori dombói I. 3. kép: Zombor (Sombor), múzeum, kőtöredék Bodrogmonostorszegről